A novemberi eseményről beszámolt a veresi tv

http://www.veresi-tv.hu/hirado/166-2012-11-15/1327-2012-11-15-hirado-kamrafeltolto

Termelők a vasárnapi piaci napon

Nagy készülődéssel várjuk már a vasárnapi piaci napot. Kérem meséljék mindenkinek, szomszédasszonynak, jóbarátnak, hogy vasárnap piac!

Kezd összeállni a termelői lista, rendkívül színes és sok különleges termelői áru lesz. Karácsony előtt sok szép ajándékot meg tudnak majd vásárolni és mellette a kamrát is fel lehet tölteni.
Várunk mindenkit szeretettel!

Termelők és művészek: (ABC sorrendben)

Almanedű Kft – Tóthné Letkó Edina – Hodászi kistermelő, de helyben is értékesít – 100%-os almalé, alma-körtelé, alma-meggylé. http://www.almanedu.hu/

Asztalos Béla – helyi őstermelő – alma

Barabás András – kürtöskalács

Bartos Sándor – helyi őstermelő krumpli, bab

Béres Andrea – paradicsomlé, lekvár, kolbász – helyi kistermelő

Diósi Katalin – fóti kézműves tárgyak

Dudás Jánosné – helyi őstermelő - körte

Egyszervolt Sütibolt – Dunakeszi házi, adalékanyag mentes sütemények, karácsonyi sütik

Fekete Ferencné – helyi őstermelő – csicsóka

Forgács László – helyi őstermelő, a Közszolgáltató Kft képviselője – sárgarépa, tök

Fuchs Imre – tejtermékek - http://www.fuchstej.hu/

Hidasi Ferenc – helyi lángosos

Horváth Éva – lekvárok, szörpök – szentendrei kistermelő - http://www.bodzaszirup.hu/

Kárpátiné Frühwirth Mónika - vecsési savanyúságok

Kiss Böllér húsáru – helyi kistermelő – füstölt sertésáruk, szarvasszalámi

Kiss Eszter – helyi képzőművész – tusrajzok, tűzzománc

Korsós Gábor – vándorméhész – http://www.vandormehesz.hu/

Kovácsné Füleki Mónika – egzotikus savanyúságok – Érden-kerti savanyúságok - http://savanyus.lapunk.hu/

Lovasné Kiss Ilona – helyi keramikus – Népművészeti Iskola tanára – saját és diákjai kerámiái

Papp Miklós – lekvárok, szörpök – Vácrátót - http://hazilekvar.hu/

Seben Gábor – helyi méhész - http://www.seben.hu/

Szekeres Gyula – helyi borász – forralt bor

Kamrafeltöltő Piaci Nap visszhangja

A Fóti Hírnök 2012. decembei számából:

Az első Kamrafeltöltő Nap

Várakozáson felül sikerült az első Kamrafeltöltő Nap, november 10-én, a piacnak rendbe tett területen a Mogyoródi-patak és a Márton-patak által bezárt területen a Shell kút mögött.
Sikerült egy időben árusokat és vásárlókat a helyszínre csalni, komoly érdeklődés kísérte az első „piaci” napot.
A kihozott termények, készítmények, zöldségek, gyümölcsök szépen fogytak. Volt, aki újabb áruért is hazament, mert többet tudott eladni, mint ahogy azt gondolta. Előkerültek régen nem látott gyümölcsfajták, mint például a „Pap körte” néven jegyzett, ma már nem szaporított, pedig kellemes zamatú,
őszi-téli körte.
Egyben máris betöltötte a piac a másik szerepét is. A kellemes őszi időben kilátogatók találkozóhelyévé vált az alkalom, régen látott ismerősök beszélgettek hosszasan. Lehetett tanulmányozni a piac tervrajzát, s véleményt mondani róla dr. Vörös Mihály szervezőnek, aki a helyi élelmiszerláncok fejlesztésével tudományos szinten is foglalkozik.
Sokan érdeklődtek, mikor lesz a következő ilyen alkalom. Úgy tűnik eladó és vevő egyaránt igényli a folytatást. Ez következik december 16-án.

Adventi piac nap

A novemberi sikerre való tekintettel szerveződik a következő piaci esemény, az Adventi Piaci Nap!

Cikk a Fóti Hírnök 2012.11. számából

FÓTI Termelői PIAC

Hol tart a régóta közszájon forgó kezdeményezés, a piac megszervezése,
kérdeztük az érintetteket: Ivanov-Kiss Melindát, a Fóti Kosár és Dr. Vörös Mihályt, a HÉLIA Szakmai Műhely vezetőjét.

A városban az a szóbeszéd terjed, hogy leállt a piac szervezése. Mi a valóság?

Ez tévedés, a piac szervezése folytatódik, csak most kevésbé látványos, mint
amikor a helyszínen fakivágás, patakmeder-rendezés, terepkialakítás történt (amikről lapunk szeptemberi számában olvashattak).
A munka három szálon folyik tovább.

A piac helyszínén most a közművek kiépítése következik. A Shell kút, a Mogyoródi patak és a Czuczor Gergely utca által körülhatárolt 7500 m² nagyságú terület közösségi célú hasznosításához (kerékpár- és autóparkoló, piaci létesítmények, játszótér, parkosítás) helyszínrajz és látványterv készül, az önkormányzat közreműködésével. A piac kiépítését a tervváltozatok közül,
a pénzügyi keretek korlátain belül, és a lakossági vélemények meghallgatása alapján kívánjuk megvalósítani. A helyi piac fejlesztését további önkormányzati, alapítványi, valamint magánbefektetői források függvényében lehet majd több évre előre körvonalazni. A legfontosabb az, hogy legkésőbb a jövő tavaszi elindításához kiépüljön az infrastruktúra, beleértve a parkolót és az alaplétesítményeket.

Dolgozunk a piacon eladóként számításba vehető helyi és környékbeli termelőkkel történő kapcsolatfelvételen. Kulcsfontosságúnak tartjuk a piacunk hitelessége érdekében, hogy az árusítani kívánt termékek termelője ismert legyen. A termelő megbízhatóságáról, termékei eredetéről, termelési és feldolgozási módjáról magunk is szeretnénk meggyőződni. Emiatt személyesen meglátogatjuk őket, tevékenységüket, termékeiket fórumokon
és egyéb módon is meg kívánjuk ismertetni a vásárló lakossággal. A
termelőket elsőként levélben vagy e-mailben fogjuk megkeresni.
Remek alkalom a tapasztalatcserére a november 7-én 16 órára, a Művelődési Házba meghirdetett A „fóti gerezdes paradicsom” múltja, jelene és jövője, a tájfajták jelentősége a helyi élelmiszerellátásban c. szakmai tájékoztató.

Hasonlóan igyekszünk a lakossággal is megismertetni a Fóti Termelői
Piac tervét, mely megteremtheti a várva várt élelmiszer-beszerzési lehetőséget, s amely egyben közösségi hely is lehet a közeljövőben. Erre az
első alkalom november 10-én, szombaton, 9–15 óra között kínálkozik,
amikor egy termelő-fogyasztó találkozó keretében a kilátogatók feltölthetik kamráikat télire a helyi és környékbeli termelőktől származó élelmiszerekkel.
Igyekszünk színes választékot felvonultatni, lesz burgonya, hagyma,
alma és sokféle télire eltehető zöldség, hívtunk házi lekvár-, natúr szörp-
és gyümölcslé-készítőket, különleges és hagyományos füstöltáru értékesítőket, tanúsítvánnyal rendelkező biozöldség-termesztőket. A
termelők készülnek kilós és zsákos kiszereléssel is, illetve néhány termelőnél kérhető lesz házhozszállítás is.
Tervezünk egy hasonló eseményt decemberre is. Akkor egy karácsonyi
hangulatú vásárt akarunk összehozni, kaláccsal, forralt borral, fahéjillattal.
Az érdeklődők a piaccal kapcsolatos hírekről a fotipiac.blogspot.com
oldalon tájékozódhatnak és természetesen lapunkban is hírt adunk a
fejleményekről.

Térkép

Készült térkép a Fóti termelői piachoz, ha valaki nem volt még itt.
A térkép a blog oldalsávjában látható.

Töltse fel kamráját a télre és ismerje meg, hogy hol lesz a Fóti Termelői Piac

A "fóti gerezdes paradicsom" múltja, jelene, jövője

Lakossági kérdőív a piacról

Augusztusban készítettünk egy kérdőívet, amiben a lakossági igényeket próbáltuk felmérni a piaccal kapcsolatban.
Eddig is szép számban töltötték ki a piac iránt érdeklődők, de a kitöltés még nem zárult le, kérem, ha van 2 perce, akkor töltse ki!
A kérdőív itt érhető el!

Termelői adatbázis készítése

Elkezdtük a piac termelői adatbázisát felépíteni. 

Ez azért fontos a mostani stádiumban, hogy tudjuk értesíteni a termelőket a lehetőségekről, a továbbiakban pedig azért, hogy azt tudjuk biztosítani, hogy a piac termelői részén valóban csak termelők árusítsanak. Harmadrészt pedig a majdani piacon nyilvántartást kell vezetnünk az árusítókról és ezt készítjük elő most.

Az adatok bekérésére készítettünk egy internetes felületű kérdőívet, ami minden szükséges adatot végigkérdez és elkészítettük a papíros változatot is, amit elküldünk minden termelőnek, aki korábban jelezte, hogy szeretne majd a piacon árusítani..

Ha Ön is szeretne termelőként jelentkezni, akkor töltse ki az internetes adatlapot itt.

Meghívó

A HÉLIA (Helyi Élelmiszer Láncok fejlesztése és InnovációjA) Szakmai Műhely és Szakkollégium Fót Város Önkormányzatával és a Fóti Gazdakörrel együttműködve tisztelettel és szeretettel meghívja az
érdeklődő fóti lakosokat, valamint együttműködő partnereit

A „fóti gerezdes paradicsom” múltja, jelene és jövője, a tájfajták jelentősége a helyi élelmiszer ellátásban
című szakmai tájékoztatóra és tapasztalatcserére

Helyszíne: Művelődési Ház Nagyterme (Fót, Vörösmarty tér 3.)

Időpontja: 2012. november 7-e szerda 16:00 – 19:00 óra

Vendégeink: Kollár Zsuzsanna és Ponicsánné Gyovai Ágnes a Növényi Diverzitás Központ (Tápiószele)
munkatársai

A rendezvény elsődleges célja tapasztalatcsere, a helyi zöldség-gyümölcstermelő gazdák, kiskert tulajdonosok valamint a helyi, egészséges termékek iránt érdeklődő fogyasztók részvételével.


Előzménye, hogy a városi önkormányzat szervezésében ez év tavaszán génbankos paradicsom-magmintákat vehettek át és próbálhattak ki érdeklődő fóti kiskert tulajdonosok.

Kitűnő alkalom a kötetlen beszélgetéssel záruló rendezvény arra, hogy a nemrég kibocsátott tájfajta rendelet tükrében, szakemberek bevonásával közösen kiértékeljük az aktuális termesztési tapasztalatokat, ami várhatóan értékes kertészkedési tanácsokkal, fortélyokkal is szolgál.

Az I és II. Fóti Paradicsomfesztivál vetélkedőinek (paradicsomok szépségversenye, paradicsomos konyhai remekek versenye) köszönhetően megtudhattuk, hogy a hagyományos „Fóti Gerezdes Paradicsom” tájfajtát családi magfogás eredményeként többen is igen eredményesen termesztik Fóton. A különleges ízű és tápanyagtartalmú zöldség-gyümölcs fajtáknak egyre fontosabb szerepe lesz az egészséges táplálkozásban.


Várjuk a helyi közösségből mindazokat, akik szívügyüknek tekintik a tájfajták termesztését és fogyasztását, a helyi termékek közvetlen értékesítésének fellendítését, a helyi termelői piac mielőbbi létrehozását és eredményes működtetését.

Moderátor: Dr. Vörös Mihály, HÉLIA, PFB Piaci Szakmai Munkacsoport

Előre is köszönjük, ha megkönnyíti szervező munkánkat azzal, hogy bejelenti nekünk részvételi szándékát a szakmai rendezvényen.

Kapcsolattartó: voros.mihaly@edutus.hu mobil telefon: 20/347 5791
Fóti Piacért FACEBOOK Csoport

A „Zárjuk rövidre!” - az élelmiszer lánckereskedelmet a HÉLIA alkalmazásával” című mintaprojekt a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárának és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetének jóváhagyásával valósult meg.

2012. augusztus

Előrehaladás és kilátások


Az országos médián keresztül értesülhettek az Olvasók, hogy a Nemzeti ­ Vidékstratégiai Koncepció (NVS) szellemében helyi termelői piacok létesülnek országszerte, ami alapja annak, hogy a lánckereskedelmet ellensúlyozva növelni lehessen a helyben termelt, ismert eredetű, jó minőségű és friss élel­miszerek kínálatát és fogyasztását.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közelmúltban nyil­vánosságra került kimutatása szerint nagy lemaradást kell behoznunk ezen a területen is: az országban fellelhető 656 piacból mindössze 41 működött „közvetlen termelői piacként”. Maga a fogalom is új, nemrég került bele az új kereskedelmi törvény­ be (2011. évi CXXXV. Tv), ami megadta a kezdőlökést a piacokat érintő „jogszabálydzsungel” lebontásához,  könnyítéséhez.
A lényeg a nyomon követhetőség biztosítása az élelmiszer-ellátásban a földtől a fogyasztó asztaláig. Komoly  jogszabályi változást jelent, hogy a 2011. évi CLXXXIX. új önkormányzati törvény a piaclétesítést közfeladatként határozza meg: „kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is” (13. § (1) bekezdés 14. pontja).
Örömteli hír a vidékfejlesztési miniszter 51/2012. (VI. 8.) VM rendelete, amely reményeink szerint tényleg megkönnyíti majd a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeit. 

Az országos helyzet alakulásán túl az olvasót elsősorban az érdekli, mi történik itt, helyben Fóton? Az Önkormányzatnak sikerült időben fel­ismerni, hogy az országos kezdeményezés a fóti lakosok számára is
fontos. Az elmúlt évben kérdőíves felmérés készült a lakossági igények megismeréséhez, amelynek részletes
eredményeiről a Fóti Hírnök 2011.októberi száma tudósított. Jelentős számú fóti lakos, közel kilencszázan (a családok mintegy ötöde) vett részt a felmérésben. A fótiak helyi piac iránti komoly vonzódását és várakozását egyértelműen jelzi, hogy a válaszadók döntő többsége (96%) a helyi termelői piac létesítése
mellett voksolt. Ezeknek több mint fele (57%) válaszát azzal indokolta, hogy helyben termelt élelmiszert szeretne vásárolni az ismeretlen eredetű termékek helyett. Ebből arra következtethetünk, hogy a  lánckereskedelemmel jelentős mértékben behálózott településünkön viszonylag nagy számban élnek a helyi, a magyar, az egészséges termékek és táplálkozási szokások iránt vonzódó fogyasztók.

A felmérés eredményeire reagálva – alapos műszaki-gazdasági előkészítést igénylő előterjesztések alapján – a Képviselő-testület döntött a fóti létesítményről. Kijelölésre került a piac, valamint az ehhez elengedhetetlenül szükséges parkoló helye a Shell kút mögött, a patak fölött elterülő, önkormányzati tulajdonú, hosszú évek óta gondozatlan, illegális hulladéklerakóként üzemelő telkeken. A megvalósításhoz egy vázlatos cselekvési tervhez kapcsolva 14 M Ft beruházási keret került jóváhagyásra az önkormányzat 2012. évi költségvetésében.

A helyszínen készített fotók segítségével, nagy örömmel mutathatjuk be, hogy egy helyi vállalkozó (Takács és Takács Kft.) megbízásával megkezdődött a piac helyszínének megtisztítása és a tereprendezés. A már eddig elvégzett munkák és a szemmel látható eredmények bizonyítják, hogy a „piaci projekt” messze túlnyúlik az eredeti célok és elképzelések teljesítésén. 

A Vörösmarty térről pár percnyi gyaloglással két útvonalon (Czuczor G. u. és Shell kút) is megközelíthető területen nem pusztán környezettisztítás, de szinte környezetrehabilitáció vég­rehajtása zajlik (vadon nőtt bokrok, kidőlt fák kivágása, a háztartási  szemét, veszélyes hulladék eltávolítása, a patakmeder megtisztítása, a természetes vízfolyás visszaállítása stb.) 

Az elhanyagolt telkeken átfolyó Márton-patak medre teljesen elszennyeződött. A folyásirány a tartós szennyeződés miatt megváltozott, és nagy területen elvizenyősödött a talaj. Ha a meder és környéke most
megtisztul, akkor a víz visszatérhet az eredeti mederbe és beindulhat a természetes, lassú öntisztulás.

A Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság (PFB) piaci munkacso­portja természetvédelmi akciót vállalt, amikor megjelölte a területen megmaradó ép és egészséges fákat. A helyi termelői piac beindítását meggyorsíthatja a „Zárjuk rövidre!” – az élelmiszer lánc­ kereskedelmet a HÉLIA alkal­mazásával című nemrégiben elnyert, ki-
emelt mintaprojekt. (A HÉLIA az EDUTUS Főiskola „Helyi ÉlelmiszerLáncok fejlesztése és InnovációjA” elnevezésű szakmai műhelyének és szakkollégiumának rövid neve.) Célja mindenekelőtt, hogy a fóti önkormányzat beruházási projektjéhez kapcsolódva, azzal együttműködve megteremtse a helyi termelői piac
beindításának és működtetésének szervezési és humán feltételeit. 

A fejlesztés alatt álló fóti történelmi városközpont imázsához illeszkedő látványpiac sikeres beindításához – amely elősegítheti a helyi termékek megkedveltetését, a kereskedelmi láncok akciói, a „plázakultúra” által manipulált fogyasztói magatartás egészséges táplálkozás irányába való terelését – az alapinfrastruktúrán kívül komoly szervező, előkészítő munkára, közösségépítésre és összefogásra lesz szükség. 

Ehhez várjuk a helyi piac iránt érdeklődő fóti lakosok segítő szándékú véleményét, észrevételeit, javaslatait. Erre lehtőség van itt a blogon hozzászólás formájában vagy a Fóti Piac kérdőív kitöltésével. 

Felhívjuk továbbá a figyelmet az alábbi internetes fórumokra is:
Fóti Piacért FACEBOOK csoport
HÉLIA Szakmai Műhely és Szakkollégium FACEBOOK csoport


 Dr. Vörös Mihály
Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság (PFB) külső tagja
HÉLIA Szakmai Műhely tudományos vezetője

2012. nyár

Helyi termelői piac szerveződik

       A helyi közvetlen termelői piac külön projektként szerepel Fót Város Önkormányzata 2010–2014. évekre szóló gazdasági programjában. A képviselő testület a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióval (NVS), az új önkormányzati törvénnyel és a Darányi Ignác Tervvel összhangban a közelmúltban döntött ennek létrehozásáról, figyelemmel az hosszabb és rövidebb távon teljesítendő, alábbi helyi közösségi célokra:

• a helyben termelt, ismert eredetű, jó minőségű és friss élelmiszerek kínálatának, forgalmazásának és fogyasztásának növelése, a nyomon követhetőség biztosítása a földtől a fogyasztó asztaláig;
  
  
• az agglomerációs település és térsége élelmiszer-előállító őstermelőinek, kistermelőinek piachoz juttatása;
  
  
• a település mezőgazdasági, kertészeti termesztési hagyományainak újjáélesztése (pl. Fóti „gerezdes paradicsom”, spárga stb.), a házi kertek, az élelmiszertermelő tevékenységek élénkítésével, a helyi természeti adottságok kiaknázásához;
  
  
• közösségi találkozóhely létrehozása kulturált szórakozást biztosító szolgáltató terekkel, létesítményekkel (pl. a látvány piachoz közel sétáló utca, kávézó, falatozó, étterem, játszóház stb.) amelyek elősegítik a helyi turizmus fellendítését, a település „alvó város” jellegének felszámolását;
  
  
• a települést behálózó lánckereskedelem révén terjedő „plázakultúra” dominanciájának ellensúlyozása, a helyi kulturális örökség és a hagyományok újjáélesztésével, a helyi termékek értékesítését és fogyasztását elősegítő turisztikai vonzerők fejlesztésével (pl. Károlyi Család, Károlyi Sándor a HANGYA Szövetkezet alapítója, a „gazdák megmentője”, reformkori emlékek, Fáy Présház, Károlyi Kastély, őshonos tájfajták termesztése, helyi gasztro-kulturális rendezvények fröccs fesztivál, paradicsom fesztivál, gyermek lovas terápia stb.);
  
  
• a kereskedelmi láncok akciói által manipulált fogyasztói magatartás formálása, a helyi, egészséges, magyar termékek vásárlásának és fogyasztásának ösztönzésével, hozzájárulás az életminőség javításához.

A helyi közvetlen termelői piaccal szemben támasztott közösségi igények megismeréséhez a Fóti Önkormányzat 2011. évben kérdőíves felmérést készített, amelyben jelentős számú helyi lakos, közel kilencszázan, a családok mintegy ötöde vett részt. 

A felmérés, amelynek részletes eredményeiről a Fóti Hírnök 2011. októberi számában lehetett olvasni, jól alátámasztotta a fótiak helyi piac iránti komoly vonzódását és várakozását. A válaszadók döntő többsége (96 %) egyöntetűen a helyi termelői piac létesítése mellett voksolt. Több mint fele (57%) ezt azzal indokolta, hogy helyben termelt élelmiszert szeretne vásárolni az ismeretlen eredetű termékek helyett. Úgy tűnik tehát, hogy a lánckereskedelemmel nagymértékben behálózott településünkön viszonylag nagyszámú, az egészséges táplálkozás iránt vonzódó, tudatos fogyasztó él, akik szeretnének helyi, magyar élelmiszertermékeket helyben vásárolni.

Az önkormányzati testület nemrégiben nagyvonalú cselekvési tervet is elfogadott és ennek részeként kijelölte a piac, valamint az ehhez elengedhetetlenül szükséges parkoló helyét, a Shell kút mögött, a patak fölött elterülő területen. A döntés nemcsak azért látszik kedvezőnek, mert a piac természeti környezetben, eddig kiaknázatlan önkormányzati tulajdonú telkek hasznosításával kerül megépítésre, hanem azért is, mert a városközponti elhelyezkedés magánbefektetőket vonzhat, amire a látványpiac fokozatos kiépítéséhez nagy szükség lesz.

Az önkormányzat 2012. évi költségvetésében 14 M Ft beruházási keret áll rendelkezésre a piac és a parkoló létrehozásához, amely biztosítja a jogszabályokban előírt alapinfrastruktúra megteremtését. A beruházási projekt főbb elemei: geodéziai kitűzés, tereprendezés, fakivágás, útátjáró, vízelvezető rendszer tisztítása, felújítása, útépítés, parkoló építés, burkolatok, kiszolgáló épület (WC, mosdó, közlekedő, tároló helyiség stb.) valamint a közműépítés (vezetékes víz, szennyvíz elvezető csatorna, villamos energia hálózatot bekötése, stb.).

A fejlesztés alatt álló Fóti Történelmi Városközpont imázsához illeszkedő, a helyi termékek megkedveltetésére, a fogyasztói magatartás egészséges táplálkozás irányába terelésére képes látványpiac sikeres beindításához az alapinfrastruktúrán kívül komoly szervező, előkészítő munkára, közösségépítésre, szerteágazó humánfeltételek megteremtésére lesz szükség. Az új honlap rovat indításával szeretnénk a fóti lakosok segítő szándékú véleményét, észrevételeit, javaslatait megismerni.

Dr. Vörös Mihály,

a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság (PFB) külső tagja

Milyen piacot szeretnénk?

A fóti lakosok többsége szerint szükség lenne helyi termelõi piacra.

Az Önkormányzat a helyi termelõi piac létesítésével kapcsolatos lakossági vélemények részletes felmérése céljából 2011. július 1-jén egy kerekasztal beszélgetéssel összekapcsolt vitadélutánt szervezett, és ezt megelõzõen a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság (PFB) által tervezett lakossági kérdõívet tett közzé Fóton. 

A kérdõívet internetes formában is kitölthették a lakosok a város honlapján. Nyomtatott formában pedig a Fóti Hírnök mellékleteként, ill. a város 13 gyakran látogatott gyûjtõhelyén került terjesztésre és volt elérhetõ a lakosok számára. 

A piac iránti közérdeklõdés magas szintjét támasztja alá, hogy a kérdõívet összesen 847 válaszadó töltötte ki. Becslésünk szerint ez azt jelenti, hogy a Fóton élõ családok közel egy ötöde vett részt a felmérésben, azaz a felmérés képes reprezentálni a település összlakosságának véleményét. A kérdõívek feldolgozásának eredményeit és a levonható fõ következtetéseket az alábbiakban ismertetjük.

A kérdõívet kitöltõk kor szerinti megoszlása tükrözi a város demográfiai összetételét. A válaszadók kétharmadát (68%) is meghaladja az aktív korú, 25–60 évesek száma, egy negyedük (26%) pedig 60 év feletti. A házi kertben vagy más területen a felmérésben saját termelést folytató háztartások aránya tükrözi az utóbbi évtizedben fokozatosan romló országos átlagot. A
válaszadók 80%-át csak fogyasztóként érdekelné a piac, nem termel élelmiszert saját fogyasztásra, 13%-uk csak önellátásra termel, de érdekli a piac is. A tervezett piac kínálatának elõzetes felmérése szempontjából fontos kérdés volt, hogy hány olyan lakos van, aki termel élelmiszert helyben, és
egyben érdekelné a piacon való megjelenés. A reprezentatív felmérésben erre a válaszadók 3%-a jelentkezett, ami kiindulópontja a hálózatépítésnek. A kért és megadott elérhetõség (név, cím, telefon) felhasználásával az önkor-
mányzat közvetlenül felveszi velük a kapcsolatot, és kikéri véleményüket az ideiglenes helyen elindítandó próbapiac megszervezéséhez, a piac mûködtetésének elõkészítéséhez, majd a létesítmény tervezéséhez.
 

A felmérés súlyponti következtetése, hogy Fót lakosságának döntõ többsége (a válaszadók 96%-a) egyöntetûen és egyértelmûen a helyi piac létesítése mellett voksolt. A kérdõívet kitöltõ lakosok több mint fele (57%) szerint szükség lenne rá, mert amennyire csak lehet, helyben termelt élelmiszert
szeretnének vásárolni az ismeretlen eredetû termékek helyett. Ez a tudatos vásárlók meglepõen nagy számára enged következtetni, ami reményt keltõ a helyi élelmiszerellátó rendszer fokozatos kiépítése, perspektívái szempontjából Fóton.

A piac mellett egyértelmûen voksolók közül, az összes válaszadó közel egy ötöde közölte, hogy a helyi zöldségboltok árait túl magasnak tartja, további közel egyötödük már eddig is nagy hiányát érezte a helyi piacnak. A válaszadóknak csak mindössze 3%-a szerint van már elég hely Fóton az
élelmiszervásárláshoz, de ettõl függetlenül érdekelné õket a helyi piac. A válaszadók elenyészõ hányadáról (mindössze 1%) bizonyosodott be, hogy közömbösek a helyi piac iránt, mert a bevásárlóközpontokat és a zöldségboltokat preferálják, és töredéke a lakosoknak tartja feleslegesnek a helyi piacot Fóton.

További fontos válaszokat adtak a lakosok arra a kérdésre, hogy milyen gyakorisággal vennék igénybe a helyi piacot, és a hét melyik napjait tartanák erre a legalkalmasabbnak. A válaszadók több mint a fele (52%) hetente többször szeretne a helyi piacon vásárolni, további 42%-uk legalább hetente
egyszer, ami együtt döntõ többségét teszi ki a piac mellett voksolóknak. A kéthetente tartandó piacra mindössze a válaszadók 3%-a szavazott. A preferált piaci napok a válaszadók százalékos arányának sorrendjében: szombat (70%),
péntek (50%), 

szerda (31%), 

kedd (27%), 

csütörtök (18%), 

hétfõ (12%), 

vasárnap (11%). 

Jól tükrözik ezek a voksok az agglomerációs település tipikus vásárlási szoká-
sait.

A helyi piaci létesítmény méretének, jellegének tervezéséhez nagyon érdekes és fontos részletesen is tanulmányozni, hogy mivel indokolja a lakosság a helyi piac létjogosultságát. A válaszadók nagy aránya (több mint a fele, háromnegyede) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, hogy Fóton és
környékén termelt, jó minõségû és magyar élelmiszert, ill. különösképp azt, hogy friss árut vásárolhat a piacon. Kisebb arányban tartják fontosnak vagy nagyon fontosnak a válaszadók, hogy olcsóbb legyen az élelmiszer, mint a
bevásárlóközpontban. Ez a lakosoknak azt a reális megítélését tükrözi vissza, hogy a helyi élelmiszer – amennyiben jobb – nem feltétlenül olcsóbb is. Következésképp, ami ismert eredetû, jobb minõségû és friss élelmiszer, annak a lakosok többsége érdemesnek tartja megfizetni az árát. Kivételt ké-
peznek természetesen bizonyos idényjellegû termékek, amiket nagy tételben szeretnének a lakosok a piacon olcsóbban megvásárolni, amire a „Szatyor Klub” ötlete vetõdött fel a vitadélutánon jó példaként.

Még nagyobb súllyal esett latba a potenciális vásárlóknál a fontosság
megítélésénél a piacnak az a jellemvonása, hogy kis területen nagy választékot találhatnak. Ez arra hívja fel a piacszervezés és a létesítménytervezõk figyelmét, hogy a vásárlói érdeklõdés kialakításához és megtartásához nagyon fontos lesz a megfelelõ nagyságrendû kínálat biztosítása, amihez elegendõ számú, választék és minõség szempontjából szelektált termelõt kell verbuválni.

Tipikus agglomerációs települési tünetre, az örökké elfoglalt – hol autóval, hol gyalog mindig rohanó – fóti lakosokra enged következtetni, hogy a válaszadók kevésbé fontosnak, ill. közömbösnek tartják a piacot, mint kö-
zösségi találkozóhelyet vagy olyan létesítményt, ahol a gyermekek számára is akadhat érdekes program. Ez létfontosságú üzenet a létesítménytervezõk és a szervezõk számára, hogy – nem feltétlenül utánozva a bevásárlóközpontok, „plázák” trükkjeit – megtalálják a megoldásokat a fóti helyi termelõi piacon alkalmazható tipikus, egyedi vonzerõkre, és ehhez biztosítsák a megfelelõ, al
kalmas létesítményeket és infrastruktúrát (étkezõhely, kávézó, szervezés, kézmûves vásárok, események stb.).

Ami a lakosoknak a potenciális kínálat iránti igényét illeti, a kérdõíven megjelölt 14 féle termék és áruféleség közül a következõ fontossági sorrend alakult ki: zöldség (97%), 

gyümölcs (96%), 

tojás (80%), 

méz (60%), 

tej, tejtermék (53%), 

húsáru (42%), 

pékáru (39%) stb. 

(A % azt fejezi ki, hogy a piac mellett voksoló lakosok közül milyen arányban szavaztak külön az egyes termékekre). Ez a létesítmény tervezéséhez és a kínálat szervezéséhez ad fontos alapinformációt.
 

A helyi termelõi piac létesítése külön projektként szerepel a 2010–2014. évekre szóló, a Képviselõ Testület (KT) által 2011 áprilisában jóváhagyott Gazdasági Programban, amelynek átgondolt megvalósítása az alábbiak szerint több szempontból is szolgálná a helyi közösség érdekeit:
a helyben termelt, jó minõségû, friss élelmiszerek kínálatának, forgalmazásának és fogyasztásának növelése a település lakossága körében;
az élelmiszer-eredet nyomon követhetõsége, a tudatos, egészséges táplálkozás elõmozdítása, hozzájárulás az életminõség javításához;  a település és térsége élelmiszerelõállító õstermelõinek, kistermetõinek a piachoz juttatása; továbbá közvetett módon hozzájárulás a település városellátó mezõgazdasági (kertészeti) hagyományainak újjáélesztéséhez, ill. a helyi agrár- és élelmiszer-termelõ tevékenységek élénkítéséhez, a természeti erõforrások kiaknázásához a településen és térségében.

Következésképp a piac létesítésének projektje nem csak a helyi gazdaságfejlesztés, de a lakosság életminõségének javítása és a hagyo-
mányok újjáélesztése szempontjából is kulcsfontosságú. Az önkormányzati elképzelés összhangban van a nemrégiben lezárt társadalmi vita alapján véglegesített Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióval (NVSK), továbbá a Vidékfejlesztési Miniszter által kiadott, a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl szóló 4/2010. (VII. 5.) sz. VM rendelettel. A projekt aktualitását aláhúzza, hogy a VM Helyi Piac
Kerekasztalon (HPKA) szerzett információink szerint átfogó rendeletmódosítás elõkészítése van folyamatban a helyi termelõi piacokkal kapcsolatban, amely egyszerûsíteni fogja a helyi piacszervezõk által menedzselt, alulról szervezõdõ, termelõi piacok létesítését az ország különbözõ településein.

Dr. Vörös Mihály

Miért ne ehetnénk egészséges fóti paradicsomot?

Fóti Hírnök 1. évfolyam 4. szám. 2011. július

Miért ne ehetnénk egészséges fóti paradicsomot?

Piac Szimpózium

Július 1-jén jöttek össze az érintettek és az érdeklődők Cselőtei Erzsébet polgármester asszony meghívására a Vörösmarty Művelődési Házba, meghallgatni a helyi termelői piacokkal kapcsolatos tapasztalatokat és jó gyakorlatokat, másrészt megvitatni milyen piacot szeretnének a fótiak, és mik ennek a kilátásai.

Polgármester asszony megnyitó beszédében hangsúlyozta a piac létesítésének fontosságát, amellyel mind a termelők, mind a fogyasztók jól járnának. Érdemes lesz termelni zöldséget, gyümölcsöt, ha azt el is lehet adni, s aki vásárol a piacon, az friss, helyben termelt, egészséges élelmiszerhez juthat. Egy piac, mint intézmény fontos találkozóhely lehet, aminek közösségformáló ereje van, szemben a mai bevásárlási szokásokkal, a „plázázással”. A helyi piac hozzájárulhat ahhoz, hogy a kerteket, földeket ismét érdemes legyen művelni.

A rendezvény szervezésével párhuzamosan kérdőíves felmérés indult az önkormányzat honlapján, a Fóti Hírnök mellékleteként, valamint 13 gyűjtőhelyen. A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Dr. Vörös Mihály (Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság külső tagja) elmondta, hogy a felmérés első részeredményét képező mintegy 200 internetes válaszból arra lehet következtetni, hogy a lakosság döntő többsége fontosnak tartja a helyi termelői piac mielőbbi létesítését Fóton. A válaszadók zöme jelezte, ha tehetné, elkerülné az ismeretlen eredetű termékek vásárlását, másrészt beigazolódott, hogy sokaknak már eddig is hiányzott a piac. Elhangzott, hogy a felmérés és a rendezvény fő üzenetei egy cselekvési terv összeállítását hivatottak megalapozni, hogy mielőbb eldönthető legyen: hol, hogyan és milyen módon kerüljön a helyi piac kialakításra Fóton. A projekt tervezésénél sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, amelyhez a meghívott szakértők beszámolói adhatnak eligazítást és segítséget.

A fóti őstermelőktől származó egészséges, szép paradicsomról bemutatott fotók alapján megfogalmazódott a szimpózium egyik fő kérdése: hogyan lehetne elérni, hogy a fótiak ezt ne Budapesten vagy Veresegyházán, hanem helyben tudják majd beszerezni? Fót valaha híres kertészeti hagyományaihoz hozzátartozik a nagyméretű, különleges ízű „gerezdes paradicsom”, ami a tervezett országos Hungaricum gyűjteménybe való. Fót Önkormányzata és termelő, kertészkedő lakóközössége számára egyaránt szép feladat, hogyan lehetne ezt a hagyományt újjáéleszteni.

A kerekasztalhoz meghívott szakértő vendégek közül Szilágyi Zsolt osztotta meg gazdapiac létesítési tapasztalatait a jelenlévőkkel, hiszen ő Pesthidegkúton hozott létre még 2005-ben egy ilyen piacot. Számos buktatón, nehézségen, hivatali ügyintézésen verekedte magát keresztül, de a piaca működik és népszerű. Ebbéli tapasztalatait és segítségét szívesen ajánlotta fel. Hangsúlyozta, hogy a piac eredményessége érdekében a legfontosabb, hogy nem csak a termelőket, hanem a vásárlókat is be kell szervezni a kezdéshez.

A kerekasztal másik vendége, Szabadkai Andrea azokat az EU-s és hazai jogszabályokat ismertette, amelyeket figyelembe kell venni a piac beindítása és működtetése során. Elmondta, hogy szervezetük hogyan küzd a gazdálkodókat, kisméretű élelmiszertermelő vállalkozásokat, a helyi piacokat akadályozó hazai jogszabályok, a „rendeleterdő” megváltoztatásáért. Számos példát mondott olyan higiéniai követelményekre, amelyeket üzemméretben ugyan célszerű betartani, de egy házkörüli kisgazdaságban képtelenség. Például két tyúk kopasztása esetén a tollat veszélyes hulladéknak tekintik, amelynek a tárolása, szállítása és megsemmisítése igen bonyolult és költséges dolog. Az is képtelenség, hogy még akkor is be kellett vizsgáltatni a felhasznált vizet (igen jelentős költségen), ha azt a település hivatalos (Köjál által engedélyezett) vezetékes ivóvíz hálózatából nyerik. Más országokban, például Ausztriában, Angliában nagyságrendekkel életszerűbb és a kistermelőket segítő követelményeket támaszt az ország.

Külföldi, európai uniós példák egyértelműen bizonyítják, hogy a rendkívül szigorú élelmiszerbiztonsági és egyéb előírások ellenére lehetséges ésszerű helyi, ill. országos rendeletekkel életképessé, egyszerűen működtethetővé tenni a helyi termelő piacokat (pl. számlaadás helyett egyszerűsített adózás, a feldolgozás, raktározás során az előírások leegyszerűsítése, könnyítése stb.). Megtudhattuk, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumban a helyi piacokkal kapcsolatban átfogó támogatási rendelet készül, amely várhatóan anyagi forrásokat teremt, másrészt betartható egészségügyi rendszabályok bevezetését teszi majd lehetővé. Egyelőre azonban a piac léte és működése lényegében a fontosabb szereplők (hatóságok, szervezők, árusok) együttműködésre való hajlandóságán és képességén múlik.

Tudomásul kell venni azt is, hogy a termelői piac – bizonyos idényjellegű dömping termékeket leszámítva – nem tud olcsóbb lenni, mint a bevásárlóközpont, mivel itt a frissességen, a nyomon követhetőségen, a tisztaságon, az élelmiszer beltartalmán van a hangsúly. Másrészt a vásárlók patrióta hozzáállása Fóton sem elhanyagolandó. A helyi termék megvásárlásával egymást, a hazai, ill. helyi termelőket támogatjuk, és itthon tartjuk a pénzt, ami a helyi gazdaságban hasznosulhat. Ma már sokan tudják, hogy a helyben, természetes körülmények közt beérett gyümölcs zamatával, tápértékével, vitamintartalmával nem vetekedhetnek a messzi idegenből ideszállított, trükkökkel tartósított áruk. Így kapcsolódhat össze az egészségesebb táplálkozást előnyben részesítők tábora a Vásárolj Magyar Árut! mozgalommal.

A kerekasztal-beszélgetés és a vitadélután fontos üzenete, hogy a felmérést követően tovább kell folytatnunk az információgyűjtést, hogy az érintetteket „hálózatba” szervezhessük: vagyis összekapcsolhassuk a helyi fogyasztói igényeket (piaci vásárlók, helyi éttermek, közétkeztetés stb.) a helyi és környékbeli termelők lehetőségeivel, amely az életképes piac fejlődésének kulcsa, és ezáltal segíthessük, hogy a termelők hozzájuthassanak a munkájuk méltányos ellenértékéhez.

A kérdőívek feldolgozásának részeredményei (a végső eredményt várhatóan következő számunkban fogjuk közzétenni) és a vitadélután állásfoglalásai egyértelműen igazolták, hogy a helyi piac megszervezése az Önkormányzat 2010–2014. Gazdasági Programjának egyik kiemelt projektje, és egyben mindannyiunk – fogyasztók, kerttulajdonosok, termelők – érdeke. A piaccal kapcsolatos együttgondolkodásra továbbra is szükség lesz!

Vörös–Windhager

Japán-magyar szakmai diákfórum