Miért ne ehetnénk egészséges fóti paradicsomot?

Fóti Hírnök 1. évfolyam 4. szám. 2011. július

Miért ne ehetnénk egészséges fóti paradicsomot?

Piac Szimpózium

Július 1-jén jöttek össze az érintettek és az érdeklődők Cselőtei Erzsébet polgármester asszony meghívására a Vörösmarty Művelődési Házba, meghallgatni a helyi termelői piacokkal kapcsolatos tapasztalatokat és jó gyakorlatokat, másrészt megvitatni milyen piacot szeretnének a fótiak, és mik ennek a kilátásai.

Polgármester asszony megnyitó beszédében hangsúlyozta a piac létesítésének fontosságát, amellyel mind a termelők, mind a fogyasztók jól járnának. Érdemes lesz termelni zöldséget, gyümölcsöt, ha azt el is lehet adni, s aki vásárol a piacon, az friss, helyben termelt, egészséges élelmiszerhez juthat. Egy piac, mint intézmény fontos találkozóhely lehet, aminek közösségformáló ereje van, szemben a mai bevásárlási szokásokkal, a „plázázással”. A helyi piac hozzájárulhat ahhoz, hogy a kerteket, földeket ismét érdemes legyen művelni.

A rendezvény szervezésével párhuzamosan kérdőíves felmérés indult az önkormányzat honlapján, a Fóti Hírnök mellékleteként, valamint 13 gyűjtőhelyen. A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Dr. Vörös Mihály (Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság külső tagja) elmondta, hogy a felmérés első részeredményét képező mintegy 200 internetes válaszból arra lehet következtetni, hogy a lakosság döntő többsége fontosnak tartja a helyi termelői piac mielőbbi létesítését Fóton. A válaszadók zöme jelezte, ha tehetné, elkerülné az ismeretlen eredetű termékek vásárlását, másrészt beigazolódott, hogy sokaknak már eddig is hiányzott a piac. Elhangzott, hogy a felmérés és a rendezvény fő üzenetei egy cselekvési terv összeállítását hivatottak megalapozni, hogy mielőbb eldönthető legyen: hol, hogyan és milyen módon kerüljön a helyi piac kialakításra Fóton. A projekt tervezésénél sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, amelyhez a meghívott szakértők beszámolói adhatnak eligazítást és segítséget.

A fóti őstermelőktől származó egészséges, szép paradicsomról bemutatott fotók alapján megfogalmazódott a szimpózium egyik fő kérdése: hogyan lehetne elérni, hogy a fótiak ezt ne Budapesten vagy Veresegyházán, hanem helyben tudják majd beszerezni? Fót valaha híres kertészeti hagyományaihoz hozzátartozik a nagyméretű, különleges ízű „gerezdes paradicsom”, ami a tervezett országos Hungaricum gyűjteménybe való. Fót Önkormányzata és termelő, kertészkedő lakóközössége számára egyaránt szép feladat, hogyan lehetne ezt a hagyományt újjáéleszteni.

A kerekasztalhoz meghívott szakértő vendégek közül Szilágyi Zsolt osztotta meg gazdapiac létesítési tapasztalatait a jelenlévőkkel, hiszen ő Pesthidegkúton hozott létre még 2005-ben egy ilyen piacot. Számos buktatón, nehézségen, hivatali ügyintézésen verekedte magát keresztül, de a piaca működik és népszerű. Ebbéli tapasztalatait és segítségét szívesen ajánlotta fel. Hangsúlyozta, hogy a piac eredményessége érdekében a legfontosabb, hogy nem csak a termelőket, hanem a vásárlókat is be kell szervezni a kezdéshez.

A kerekasztal másik vendége, Szabadkai Andrea azokat az EU-s és hazai jogszabályokat ismertette, amelyeket figyelembe kell venni a piac beindítása és működtetése során. Elmondta, hogy szervezetük hogyan küzd a gazdálkodókat, kisméretű élelmiszertermelő vállalkozásokat, a helyi piacokat akadályozó hazai jogszabályok, a „rendeleterdő” megváltoztatásáért. Számos példát mondott olyan higiéniai követelményekre, amelyeket üzemméretben ugyan célszerű betartani, de egy házkörüli kisgazdaságban képtelenség. Például két tyúk kopasztása esetén a tollat veszélyes hulladéknak tekintik, amelynek a tárolása, szállítása és megsemmisítése igen bonyolult és költséges dolog. Az is képtelenség, hogy még akkor is be kellett vizsgáltatni a felhasznált vizet (igen jelentős költségen), ha azt a település hivatalos (Köjál által engedélyezett) vezetékes ivóvíz hálózatából nyerik. Más országokban, például Ausztriában, Angliában nagyságrendekkel életszerűbb és a kistermelőket segítő követelményeket támaszt az ország.

Külföldi, európai uniós példák egyértelműen bizonyítják, hogy a rendkívül szigorú élelmiszerbiztonsági és egyéb előírások ellenére lehetséges ésszerű helyi, ill. országos rendeletekkel életképessé, egyszerűen működtethetővé tenni a helyi termelő piacokat (pl. számlaadás helyett egyszerűsített adózás, a feldolgozás, raktározás során az előírások leegyszerűsítése, könnyítése stb.). Megtudhattuk, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumban a helyi piacokkal kapcsolatban átfogó támogatási rendelet készül, amely várhatóan anyagi forrásokat teremt, másrészt betartható egészségügyi rendszabályok bevezetését teszi majd lehetővé. Egyelőre azonban a piac léte és működése lényegében a fontosabb szereplők (hatóságok, szervezők, árusok) együttműködésre való hajlandóságán és képességén múlik.

Tudomásul kell venni azt is, hogy a termelői piac – bizonyos idényjellegű dömping termékeket leszámítva – nem tud olcsóbb lenni, mint a bevásárlóközpont, mivel itt a frissességen, a nyomon követhetőségen, a tisztaságon, az élelmiszer beltartalmán van a hangsúly. Másrészt a vásárlók patrióta hozzáállása Fóton sem elhanyagolandó. A helyi termék megvásárlásával egymást, a hazai, ill. helyi termelőket támogatjuk, és itthon tartjuk a pénzt, ami a helyi gazdaságban hasznosulhat. Ma már sokan tudják, hogy a helyben, természetes körülmények közt beérett gyümölcs zamatával, tápértékével, vitamintartalmával nem vetekedhetnek a messzi idegenből ideszállított, trükkökkel tartósított áruk. Így kapcsolódhat össze az egészségesebb táplálkozást előnyben részesítők tábora a Vásárolj Magyar Árut! mozgalommal.

A kerekasztal-beszélgetés és a vitadélután fontos üzenete, hogy a felmérést követően tovább kell folytatnunk az információgyűjtést, hogy az érintetteket „hálózatba” szervezhessük: vagyis összekapcsolhassuk a helyi fogyasztói igényeket (piaci vásárlók, helyi éttermek, közétkeztetés stb.) a helyi és környékbeli termelők lehetőségeivel, amely az életképes piac fejlődésének kulcsa, és ezáltal segíthessük, hogy a termelők hozzájuthassanak a munkájuk méltányos ellenértékéhez.

A kérdőívek feldolgozásának részeredményei (a végső eredményt várhatóan következő számunkban fogjuk közzétenni) és a vitadélután állásfoglalásai egyértelműen igazolták, hogy a helyi piac megszervezése az Önkormányzat 2010–2014. Gazdasági Programjának egyik kiemelt projektje, és egyben mindannyiunk – fogyasztók, kerttulajdonosok, termelők – érdeke. A piaccal kapcsolatos együttgondolkodásra továbbra is szükség lesz!

Vörös–Windhager