Adventi Piac és Vásár!

Adventi Piac és Vásár, ahol a minőségi termékeket közvetlenül a termelőtől, készítőtől lehet megvásárolni!
December 22. vasárnap 9-15.30-ig a Fóti Termelői Piac területén!

Kamrafeltöltő Piaci Nap november 23-án szombaton!

Kedves Fótiak és minden érdeklődő!

Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy Fót Város Önkormányzata jövő nyárig 5 piaci nap szervezését szavazta meg.

Az első alkalom november 23-án lesz a Fóti Termelői Piac területén 8-13 óráig.

A termelők, akik már jelezték, hogy részt vesznek a piaci napon (a lista folyamatosan bővül):


Élelmiszerek

-  Almanedű Kft.  - saját termelésű gyümölcsből készült almalé, körtelé (körte-alma keverék) és meggylé (meggy -alma keverék)  - almanedu.hu

- Asztalos Béla - alma

- Bartos Sándor - zöldségek

- Béres Andrea - paradicsomkészítmények és lekvárok

- Binges Imre - húsáru, aszalt gyümölcs, gyümölcslé, fűszernövények,

- Dudásné Irma - zöldségek, gyümölcsök

- Forgács László - sárgarépa, cékla, fehérrépa, paszternák,

- Füleki Mónika - kézműves savanyúságok, aszalt gyümölcsök - Érden-Kerti savanyúságok 

- Kalmár Lászlóné Julika néni - zeller, majoranna

- Lestyinai Kecskefarm - csomádi kecsketejtermékek 

- Kiss- Böllér hentesáruk - saját feldolgozású sertés füstöltáruk és húskészítmények

- Papp Miklós - lekvárok, szörpök: Házilekvár

- Terman Nikol - tehén tejtermékek (sajtok, natur és ízesített joghurtok, tej, túró, tejföl)

- VassTojás - tojás, saját tojásból készült házitészták, zöldségszárítmányok

- Kriszta lángosozója - friss lángos, meleg tea és forralt bor és egyéb finomságok


Kézműves termékek:

- Diósi Lászlóné - kézműves ajándéktárgyak

- Hegedűs Éva - Tündérkomód kézműves ajándéktárgyak 

- Lovasné Kiss Ilona - kézműves kerámiák

- CSömöri Összefogás Alapítvány - kézműves termékek

Mikor indulhat be végre a helyi termelői piac Fóton?

A 2013.június 18-ai közösségi konzultáció a Fóti Termelői Piacért - Összefoglaló

ÖSSZEFOGLALÓ

A „Lesz-e végre termelői piac?” című közösségi konzultáció kérdéseire kapott válaszokról és az előrehaladás várható kilátásairól

Készítették:

Ersók Nóra, Ivanov-Kiss Melinda, Tolnai László, Vörös Mihály

Konzultáció időpontja: 2013. június 18. 17:00 – 20:00

Helye: Kisalagi Közösségi Ház, Fót Béke út 33.

A kerekasztal megbeszélés moderátora köszöntötte a megjelenteket és ismertette a napirendet. Elsőként Czégány Sándor, építész-tervező bemutatta a HÉLIA mintaprojekt keretében elkészült építészeti terveket és a közösségi térként hasznosítható 7.500 m² nagyságú terület látványtervét, amelynek használati joga térítésmentesen az Önkormányzat rendelkezésére áll. Válaszolt a jelenlévők által felvetett kérdésekre. Ezt követően a közösségi konzultáció szervezői rövid beszámolót tartottak közreműködésükről a HÉLIA projekt megvalósításában. Rámutatva a fóti termelői piac beindításához használható gyakorlati tapasztalatokra és eredményekre (termelői kapcsolatépítés, termelői adatbázis, helyi termékkínálat, választékbiztosítás, fóti fogyasztói igények felmérése, javaslatok és a piaci napok főbb tanulságainak összegzése, az elért kínálati színvonal értékelése, együttműködés és helyi közösségépítés, projekt menedzsment stb.).

A fóti lakosok igényeinek megfelelni képes piac beindításához felmértük a piaccal szembeni elvárásaikat. Élő termelői adatbázist hoztunk létre. „Piaci napok” szervezésével, lehetővé tettük a termelők-fogyasztók közvetlen kapcsolatépítését, jó minőségű, ismert eredetű termék választékra alapozottan.

Bebizonyosodott, hogy a termelő-fogyasztó közösség szükségesnek tartja, hogy a megkezdett úton továbbhaladva, legalább 2 heti rendszerességgel kerüljön megszervezésre Fóton a termelői piac. A HÉLIA mintaprojekt lezárását követően ehhez nélkülözhetetlen az Önkormányzat közreműködése és támogatása. A lakóközösség a fenti előzmények után tájékoztatást vár az állandó piac várható megnyitásáról, aminek feltétele a minimál program szerinti létesítmények megépítése.

A bemutatott látványterv rávilágított arra, hogy a „piac projekt”, hosszabb és rövidebb távon komoly lehetőséget kínál az Önkormányzatnak tágabb városfejlesztési célok elérésére is (a városközpont rehabilitáció felgyorsítása, befektetők megnyerésével közösségi hely létrehozása, „plázakultúra” ellensúlyozása, turizmus fellendítése stb.). Ennek tényét a HÉLIA mintaprojektről az ECHO TV „A vidék élni akar” című műsorában május utolsó harmadában többször levetített 30 perces film kitűnően alátámasztotta. A filmben elhangzó riportok tanúsítják, hogy a mintaprojekt révén példaértékű közösségépítés indult el Fóton, amelynek fókuszát a hagyományok ujjá élesztése jelenti.

Az előre megfogalmazott és megküldött, - az Önkormányzati honlapon is megjelentetett – az alábbiakban felsorolt kérdésekre az Önkormányzat 11 tagú képviselő testületének 3 jelenlévő tagjától (Bartos Sándor, Földi Pál, Pozderka Gábor) kaptunk válaszokat, véleményeket. Pozitívum, egyrészt, hogy mindkét alpolgármester jelen volt. Sajnálatos másrészt, hogy polgármester asszony és jegyző asszony meghívásunk ellenére távol maradtak, ami megakadályozta, hogy kérdéseinkre teljes körű válaszokat kapjunk. A helyi sajtó, média részéről a Fóti Hírnök, ill. a Köz TV forgató stábja kísérték végig a konzultációt, amelynek összesen tizennégy résztvevője volt.

A megbeszélés indításakor sikerült tisztázni egy sajnálatos félreértést. Alpolgármester úr a „Kik a felelősei a piac…” kezdetű 8. kérdést felületesen értelmezve úgy vélekedett, hogy a közösségi konzultáció a „felelősök keresését” célozza? A „felelősök” kifejezésen tiszta szándékkal, tettre készen, és őszinte segíteni akarással, - közösségi gondolkodásunktól vezérelve - azokra a személyekre szerettünk volna rákérdezni, akiket az Önkormányzat a piaccal kapcsolatos feladatok koordinálására, végrehajtására kijelölt. Akikhez közvetlenül lehet kérdésekkel, javaslatokkal fordulni. Összejövetelünk, a kerekasztalnál - a felvetéssel szöges ellentétben - az őszinte párbeszédet, a korrekt helyzetfeltárást, az önkormányzati vezetési és a közösségi célok, szempontok jobb megértetését, harmonizálását, széleskörű kommunikálását kívánta elősegíteni. Kérdésünk nem adhatott okot erre a bizalmatlanságra. Említést érdemel, hogy több feladat megoldásánál támaszkodni tudtunk az Önkormányzati hivatal együttműködő és segítőkész munkatársaira. Véleményünk szerint, azonban hatékonyabbá tehető a közreműködés, ha tudjuk, ki miért felelős az Önkormányzatnál?

1. Az Önkormányzat vezetői szerint hol tart jelenleg a 2011. évben a Gazdasági Programban elhatározott, 2012. évben megkezdett városi piaci beruházás?

Alpolgármester uraktól tájékoztatást kaptunk arról, hogy a testületi határozattal a piac céljára kijelölt terület nincs száz százalékig Önkormányzati tulajdonban, ami telekvásárlásokat tesz szükségessé. A teljes terület közösségi birtokba vétele hátráltatja az építkezések megkezdését. A tárgyalásokat több testületi tag, több szálon folytatja. A gépkocsi közlekedés szabaddá tételéhez szükséges telekrész megvásárlásáról a Shell kút képviselőivel folyó aktuális egyezkedés – mint megtudtuk - eredménytelenül zárult. Oka az elfogadhatatlanul magas ajánlati ár. Kérdésként hangzott el, hogy egy hosszabb távú, gyorsan nyélbe üthető bérleti megállapodással, nem lehetett volna-e már eleve induláskor elkerülni a telekvásárlást? Másrészt lehet-e tudni, konkrétan milyen további telekvásárlások akadályozzák a munka ütemes folytatását?

Az elhangzott válaszokból, véleményekből sajnos arra lehet következtetni, hogy a kormányzati stratégiákkal, szándékokkal egybeeső, kiemelten közérdekű, a felmérések alátámasztása szerint a fóti lakosok által fontosnak vélt „piac projektnek” nincsen igazi gazdája sem a képviselő testületben, sem az Önkormányzati hivatalon belül. A több előterjesztésben, részleteiben is világosan felvázolt fejlesztési irányok és konkrét tervek ellenére a képviselők között nincs egységes, egyértelmű, egy irányba mutató elhatározás a megvalósításra. Sem a végcélt, sem a fontossági sorrendeket és időütemeket, sem az aktuális tennivalókat illetően. Ugyan alpolgármesteri vezetéssel csaknem másfél éve létrejött a PFB Piaci Szakmai Munkacsoport, nincs egyszemélyi felelős „gazdája” a komplex fejlesztésnek (beruházás, kínálatbiztosítás, fogyasztói marketing, üzemeltetés előkészítése stb.). Ez óhatatlanul kuszálja a szálakat, akadálya a csapatmunkának, felesleges kitérőket, párhuzamosságokat okoz.

2. A Képviselő Testület több mint 15 hónappal ezelőtt döntött (98/2012. (II.27.) KT határozat) a városi piac kiviteli feladattervének végrehajtásáról. Mi az oka annak, hogy 2012. augusztusa óta nem haladt tovább a beruházás, miközben a területet sajnos újra belepte a gaz, a patakok újra megteltek szeméttel?

A kérdés első felére részben választ ad az 1. pont szerinti összefoglaló. Kulcskérdés, ami még eldöntésre és gyors megoldásra vár, a piaci projektért „felelős gazda” nevesítése, kijelölése és megbízása a testületben és a hivatalban. A közösségi konzultáció szervezői javasolják, hogy javítana az Önkormányzat cselekvő képességén, ha a PFB Piaci Szakmai Munkacsoport kiegészülne önkéntes, aktív, civil tagokkal, elhivatott magánszemélyekkel. A HÉLIA projekt a csapatépítésben is jól példát mutatott.

A kérdés második felében megfogalmazott problémára adott válaszában alpolgármester úr kifogásolta, hogy állításaink nem felelnek meg a valóságnak. Szerinte az Önkormányzat 80 ezer forintért már elvégeztette ezt a munkát a helyi közszolgáltató vállalattal. Információink szerint, a közösségi konzultációt megelőző napon történt a kaszálás, így nem csoda, ha elkerülte figyelmünket. Pozitívan értékelhető viszont, hogy az Önkormányzat az internetre kitett kérdéseink hatására gyorsan lépett. Sajnos ez nem változtat azon a tényen, hogy - fényképdokumentumok tanúsága szerint - május 18-án a leírtak szerinti elhanyagolt területen lehetett csak megrendezni a Pünkösdi Piaci Napot.

3. A Képviselő Testület közel 4 hónapja állást foglalt abban, hogy az Önkormányzat szerződést köt a HÉLIA mintaprojekt eredményeinek hasznosítására (Z84/2013. (II.20.) határozat 2. pontja), hogy a helyi közösség érdekének és igényeinek megfelelően, minél előbb és megfelelő minőségi színvonalon megnyíljon a termelői piac. Mi az oka annak, hogy erről hónapok óta nincsen információ, mi akadályozza az előrehaladást segítő megállapodás megkötését?
4. Mi az akadálya annak, hogy nem kerülhettek sem a Képviselő Testület, sem a lakosok és a potenciális befektetők elé a HÉLIA mintaprojektben a piac helyszínére 2013. március végére elkészült építészeti tervek, valamint a beruházás felgyorsítása, a piac mielőbbi megnyitása érdekében elkészített kiviteli és cselekvési tervek?

Érdemi választ a fenti kérdésekre, a kerekasztalhoz meghívott jegyző asszony távollétében sajnos nem kaphattunk. A feltett kérdéseket alátámasztandó, időrendben felsoroljuk ennek előzményeit:

• 2013. április 10-e: az HÉLIA projektgazda képviselője megküldte az Önkormányzatnak a határozatban foglalt megállapodás tervezetét, amely a „kulcsrakész” termelői piac megvalósítására alternatívákat vázol fel. Az egyik, hogy a HÉLIA projektgazda átvállalhatná a projektmenedzsmentet az Önkormányzattól, a „piac projekt” felgyorsítása, és a lakossági, civil igények maradéktalan biztosítása érdekében. Ez a megoldás ugyan eltér az Önkormányzat eddigi gyakorlatától, de a felelős „gazda” megbízásával és az átláthatóság, a nyilvánosság folyamatos biztosításával a leghatékonyabban keresztülvihető, a helyi vállalkozók bekapcsolásával;
• 2013. április 12-e: a KT határozattal összhangban a HÉLIA projektgazda képviselője, - mint külső bizottsági tag - előterjesztés-tervezet készített, hogy a testületi tagok, és minden érintett mielőbb ismerje meg és véleményezze a HÉLIA mintaprojektben elkészített közérdekű építészeti terveket, kiviteli és cselekvési terveket. Törekvése kudarcba fulladt, mert az ET kiküldését, jegyző asszony - jogi problémára hivatkozva - nem engedélyezte, még „tájékoztatásként” (?) sem, annak ellenére, hogy a piaci munkacsoportot vezető alpolgármester is egyetértett. A piac nyitás várható idejét – megfelelő projekt menedzsment mellett – a terv 2013. szeptember végére ütemezte;
• 2013. április 18-a: jegyző asszony, egyeztető tárgyalást szervezett a megállapodás megvitatására. Az előzmények és a „projektgazda” eddigi szerepvállalásának ismerete hiányában az érdemi, szakmai kérdések megbeszélése helyett a formai, jogi procedúrára helyeződött a hangsúly. A „mintaprojekt” hivatalos dokumentumainak átadása és adminisztrálása volt a fő kérdés, holott a háttértanulmány megállapodás szempontjából releváns részei már átadásra kerültek az Önkormányzat részére;
• 2012. április 29-e: Az alpolgármester vezette PFB Piaci Szakmai Munkacsoport, megtárgyalta a 2013. április 12-án jegyző asszony által „jegelt” előterjesztést. A munkacsoport egyetértett és támogatta, hogy a projektgazda eredeti szándéknak megfelelően az anyag kerüljön a testület elé;
• 2013. május 6-a: A PFB rendes ülésén a Piaci Szakmai Munkacsoport tájékoztatójaként, az „egyebek” napirendben megtárgyalta a HÉLIA projekt eredményeit tartalmazó fenti előterjesztést, amelyről jegyzőkönyv is készült. A PFB elnöke az ülés zárszavában úgy nyilatkozott, hogy „..a felvetett kérdések technikai oldalára megkeresik a megoldást”.Sajnos nincs tudomásunk ezzel kapcsolatban semmilyen fejleményről?

Értehetetlennek és sajnálatosnak tartjuk, hogy a HÉLIA mintaprojektben elkészített, a piaci napokon résztvevő fóti lakosok és a termelők körében már kommunikált és véleményezett építészeti terveket (engedélyes terv a kiszolgáló épületre, fedett-nyitott árusító pultok terve) a képviselő testület és további érintettek (potenciális befektetők, fóti lakosok) azóta sem ismerhették meg? Ez magyarázatot ad arra, miért kérdőjelezte meg alpolgármester úr az „engedélyes terv” „kiviteli terv” létezését. A jelen lévő tervező a felvetésre reagálva tájékoztatta a jelenlévőket, hogy ez minden tekintetben megfelel az engedélyes terv kérelem kritériumainak. Az Önkormányzaton múlik annak benyújtása.

Tényként állapítható meg, hogy a HÉLIA projektgazdához 2013. április 18-a óta nem fordult senki az Önkormányzattól a megállapodás-tervezetben foglaltakkal kapcsolatban kérdéssel, észrevétellel, javaslattal. Egyedül a „mintaprojekt” hivatalos dokumentumának átadása és adminisztrálása merült fel kérdésként. A mintaprojekt hivatalos elfogadása egyébként megtörtént, és az ECHO TV film révén országos ismertségre tett szert.

5. Létezik-e az Önkormányzatnál ütemterv a piaci beruházás minimál programjának (gyomirtás, pataktisztítás, burkolatok, utak, közművesítés, melléképület, fedett nyitott árusító pultok stb.) mielőbbi megvalósítására?

Sajnos nincsen ilyen. A HÉLIA mintaprojektben elkészült cselekvési terv, amit érdemben nem ismerhetett meg a képviselő testület, pont ennek elkészítését szolgálta volna. A helyszíndöntés közel másfél éve megtörtént, a tulajdonviszonyok rendezéséhez elegendő idő állt rendelkezésre.

6. Mikorra várható az állandó, engedéllyel rendelkező, a termelők és vásárlók által egyaránt kért heti rendszerességgel működő helyi termelői piac megnyitása Fóton?

A válaszokból arra lehetett következtetni, mintha a veresegyházi piacot tekintenék mintának, ami félreértésen alapul, hiszen a jogszabályi követelmények tükrében az nem „termelői piac”. A megnyitás dátumát illetően a válaszokban sajnos a „..nem annyira sürgető..” „..majd meglátjuk..” valamint „..esetleg 2014. tavaszán lehet erről szó….” vélemények domborodtak ki? Ezt megelőzően a HÉLIA mintaprojektről készített ECHO TV filmben nyilatkozó alpolgármester úr, arra a riporteri kérdésre, hogy mikor nyílik meg a piac Fóton, azt a választ adta, hogy „…ez év szeptemberében…”.

A konzultáción a termelői kört képviselő helyi hentes-árukészítő és bolt tulajdonos, aki piaci napok stabil szereplője, a hozzászólásában felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy amennyiben a már megszervezett termelői kör nem kap gyors és határozott bíztatást a folytatásra, az Fót „leszakadását” eredményezheti a versenyben. A fővárosban és az agglomerációban gomba módra szaporodó piacok elcsábíthatják a minőségi árusokat máshová.

7. Miben tudnák segíteni a helyi civilek az Önkormányzatot, hogy lendületesebben haladjon előre a projekt (pl. telekvásárlás helyett megegyezés a SHELL KÚT és az önkormányzat között, a gépkocsi bejárás engedélyezéséhez)?

Erre semmilyen választ nem kaptunk? Lehet, hogy szokatlan újításnak számít az Önkormányzat eddigi gyakorlatában az önkéntes, civil aktivistákkal kiegészülő PFB Piaci Szakmai Munkacsoport ötlete, de meggyőződésünk, ez praktikus megoldást jelentene, hogy költségkímélő módon pótolni lehessen az Önkormányzat szűkös humán erőforrás kapacitásait.

8. Kik a felelősei a piaci projekt egyes munkafázisainak, akiket kereshetünk, mi civilek, termelők, potenciális vásárlók, segítők, ha önkéntes munkával közre akarunk működni abban, hogy minél előbb nyíljon meg az állandó, megfelelő minőségi színvonalú termelői piac?

A félreértés eloszlatása után a kapott válaszokból „tanácstalanság” érződött. Mintha tervszerűség helyett legszívesebben a spontán folyamatokra bíznák a megvalósulást. A közösségi konzultáció szervezői viszont, akik a termelői piac létrehozásához a fóti lakosok körében széleskörű, közvetlen kapcsolattartást vállaltak határozottan számítanak arra, hogy az Önkormányzat rövid időn belül választ ad az egyelőre nyitva maradt kérdésekre, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy hitelesen tájékoztatni lehessen a szinte naponta, telefonon és személyesen érdeklődő termelőket és vásárlókat. Amennyiben nem tudunk, vagy késve tudunk tájékoztatást adni, ill. a termelői kapcsolatrendszer életben tartása, szervezése nem folytatódik töretlenül, esetleg leáll, az komoly kockázattal jár, mert a minőségi termelők máshová kötelezik el magukat. A minőségi termelői élelmiszerre vágyó, a piac mielőbbi megnyitására határozottan igényt tartó fóti fogyasztó közösséget pedig komoly veszteség éri.

Fót, 2013. június 26.

Zárjuk rövidre az élelmiszerlánc-kereskedelmet a HÉLIA alkalmazásával! Kultúrtáj kialakítása Fóton.

Az Echo tv által forgatott film Fótról itt látható!
http://www.echotv.hu/a-videk-elni-akar-2013-05-19

„Lesz-e végre termelői piac?” című közösségi kerekasztal konzultáció fő kérdései

1. Az Önkormányzat vezetői szerint hol tart jelenleg a 2011. évben a Gazdasági Programban elhatározott, 2012. évben megkezdett városi piaci beruházás? 
   
   
2. A Képviselő Testület több mint 15 hónappal ezelőtt döntött (98/2012. (II.27.) KT határozat) a városi piac kiviteli feladattervének végrehajtásáról, mi az oka annak, hogy 2012. augusztusa óta nem haladt tovább a beruházás, miközben a területet sajnos újra belepte a gaz, a patakok újra megteltek szeméttel? 
    
3. A Képviselő Testület 3 hónappal ezelőtt állást foglalt abban, hogy az Önkormányzat szerződést köt a HÉLIA mintaprojekt eredményeinek hasznosítására (Z84/2013. (II.20.) határozat 2. pontja), hogy a helyi közösség érdekének és igényeinek megfelelően, minél előbb és megfelelő minőségi színvonalon megnyíljon a termelői piac, mi az oka annak, hogy erről hónapok óta nincsen információ, mi akadályozza a megállapodás megkötését? 
    
4. Mi az akadálya annak, hogy nem kerülhettek sem a Képviselő Testület, sem a lakosok és a potenciális befektetők elé a HÉLIA mintaprojektben a piac helyszínére ez év március végére elkészült építészeti tervek, valamint a piac mielőbbi megnyitása érdekében elkészített kivitelezési és cselekvési tervek? 
    
5. Létezik-e az Önkormányzatnál ütemterv a piaci beruházás minimál programjának (gyomirtás, pataktisztítás, burkolatok, utak, közművesítés, melléképület, fedett nyitott árusító pultok stb.) megvalósítására? 
    
6. Mikorra várható az állandó, engedéllyel rendelkező, a termelők és vásárlók által egyaránt kért heti rendszerességgel működő helyi termelői piac megnyitása Fóton?
   
   
7. Miben tudnák segíteni a helyi civilek az Önkormányzatot, hogy lendületesebben haladjon előre a projekt (pl. telekvásárlás helyett megegyezés a SHELL KÚT és az önkormányzat között, a gépkocsi bejárás engedélyezéséhez)? 
    
8. Kik a felelősei a piaci projekt egyes munkafázisainak, akiket kereshetünk, mi civilek, termelők, segítők, ha önkéntes munkával közre akarunk működni abban, hogy minél előbb nyíljon meg az állandó, megfelelő minőségi színvonalú termelői piac?
   
   
   Ha kíváncsi a válaszokra, akkor jöjjön el június 18-án a Kisalagi Közösségi Házba 17 órára!

Lesz-e piac Fóton? - Meghívó június 18-ára,

Csírák a „Hangya” mozgalom újjáélesztéséhez Fóton….hogyan tovább a helyi termelő piaccal?

 

Érdeklődéssel olvastuk a Fóti Hírnök 2013. májusi számában Horváth György fóti lakos írását. Ugyan az interneten böngészve kevés érdemi információt találni a „Megújuló Hangyaszövetkezet – 2010” országos kezdeményezés eddigi eredményeiről, örömmel tájékoztathatjuk az érdeklődőket, hogy a hivatkozott cikkben idézett, - főként elméleti síkon mozgó - felvetésekhez képest, már a gyakorlati frontokon is elindult valami városunkban, néhány helyben lakó lokálpatrióta „hangya aktivista” (köztük e cikk szerzői) összefogásának köszönhetően. 

A közelmúlt történéseit, aktualitásait mérlegelve itt Fóton, a tétlenségre kárhoztatott céltalan töprengést jogosan ostorozó Széchenyi gondolataihoz, - ami a hivatkozott cikkben olvasható, - érdemesnek tartunk két másik, ugyancsak a „legnagyobb magyar” fejében fogant, de talán kevésbe ismert mondást is a Tisztelt Olvasó emlékezetébe vésni. Az egyik, hogy „Csak addig él egy nemzet, amíg van hagyománya”, a másik, hogy „Az idő, több mint pénz” Ez jóval kifejezőbb, többet mond, mint a köznyelvben gyakran előforduló amerikai mondás: „The time is money!”.

Meggyőződéssel állítjuk, nagy hibát követ el a természeti környezetével és történelmi, építészeti örökségével is büszkélkedő Fóton az, akinek bármily kicsi projekt ötlete van, tenni is akar, és a megvalósításhoz igyekszik forrást szerezni, de nem a hagyományokhoz nyúlik vissza, ill. nem törekszik a hagyományok megújítását, megőrzését szolgáló fejlesztésre. Önmagában is tettrekészségre kell, hogy sarkalljon bennünket, fótiakat a tény, hogy a „gazdák megmentőjeként”, hittel és erénnyel híressé vált Gróf Károlyi Sándor hamvait itt a közelünkben, a katolikus templom alagsorában őrzi a Károlyi Család sírhelye. A kicsi hangyaszorgalmú „értéktermelőket” is felkarolni képes, a termelést – értékesítést – fogyasztást integráló „Hangya Szövetkezet” - amit Károlyi Sándor francia tanulmányaira alapozva nemcsak kiötlött, de 115 évvel ezelőtt meg is alapított - alapfilozófiája egybe esik a Fóton immár két esztendeje létrehozni tervezett helyi termelői piac céljaival. Akik komolyan gondolják és tenni is akarnak azért, hogy létrejöjjön ez a piac, bőven meríthetnek az innovatív gondolkodású, több évig településünkön tevékenykedő, rendkívül produktív politikus gazdag szellemi hagyatékából. Ezért is lehet nehéz szívvel tudomásul venni, hogy a városi piac létrehozására kereken 15 hónapja az önkormányzati testület határozatában foglalt kiviteli feladatterv végrehajtása alig haladt előre, holott egy minimál-programhoz réges-rég megvannak és egyelőre kiaknázatlanok az anyagi források. Közben a veszélyes hulladéktól megtisztított terület kezd elgazosodni, a patakok újra megtelnek szeméttel, ami akadályozza a víz természetes áramlását, ennek következtében újra jelentkeznek a környéken korábban észlelt talajvíz problémák. Széchenyi gondolatával azonosulva az indokolatlan tévelygés a „jogszabálydzsungelben”, a cselekvés-hiány, nemcsak felesleges pazarlást, hanem számos elszalasztott lehetőséget is magában rejt.

A Fóti Hírnök az elmúlt hónapokban több tudósítást közölt a HÉLIA mintaprojektről. Hátterében egy főiskolai tudományos közösséggel (HÉLIA Szakmai Műhely és Szakkollégium), amely a cselekvés frontján, képes volt összekapcsolni, csapatba szervezni a piacért tenni akarókat (kormányzati és helyi képviselők, civil szervezetek, önkormányzati dolgozók, magánszemélyek, stb.). Ennek köszönhető, hogy az elhúzódó önkormányzati beruházáshoz képest előrehaladás történt a fóti piac megnyitásához és sikeres működtetéséhez elengedhetetlen szellemi, humán és menedzsment feltételek megteremtésében. A lakosság széles köre által megismert, véleményezett építészeti tervek készültek a piac céljára kijelölt 7500 m² nagyságú terület optimális közösségi hasznosításához, a kiszolgáló épület és a fedett-nyitott árusító pultok megépítéséhez. Hagyományőrző szakmai rendezvényeket, kerekasztal konferenciákat, piacbevezető eseményeket szerveztünk, ennek eredményeként megalakítottunk egy „hangya aktivista” közösséget. Élő termelői adatbázist hoztunk létre, „piaci napok” szervezésével lehetővé tettük az ismert eredetű termékek termelőinek bemutatkozását és a fogyasztókkal való megismerkedést, kapcsolatépítést. A helyi vásárlói igényeknek megfelelni képes piac beindításához felmértük a lakosság piaccal kapcsolatos igényeit és elvárásait és az eredményeket összevetettük az országos kutatás eredményeivel.

Végezetül örömmel üdvözöljük Horváth György javaslatát, hogy a lakosság szélesebb körének bevonásával tárgyaljuk meg ezt a témát. A Fót Városában tapasztalható fejlődési ütem, az előrehaladás felmérése tükrében, a kizárólag a „haladó hagyományokra” alapozott összefogásra, és cselekvésre szeretnénk buzdítani minden tettre kész lokálpatrióta fóti lakost. Aki a fent leírtak alapján úgy érzi, hogy mindez érinti és érdekli a jövő, jöjjön el 2013. június 18-án 17:00 órakor a téma kapcsán tartandó közösségi konzultációra. 

Találkozzunk egy képzeletbeli kerekasztalnál, ahol mindenki (fogyasztók, piacon vásárlók, helyi kiskert tulajdonosok, mezőgazdasági vállalkozók, mindazok, akik olyan saját termékkel rendelkeznek, amit szeretnének a helyi piacon értékesíteni, vagy akik a piacon, nyomon követhető terméket szeretnének vásárolni) lehetőséget kap véleménye, javaslata közlésére.

Írták:
Ersók Nóra – Ivanov-Kiss Melinda – Tolnai László – Vörös Mihály



1
"Zárjuk rövidre!" - az élelmiszer lánckereskedelmet a HÉLIA alkalmazásával” ,amelyet az MNVH 2012-2013. évi Cselekvési Tervében szereplő feladatok között került kiválasztásra.

2
A FÓT TV két interjút készített, az ECHÓ TV pedig nemrégiben egy 30 perces filmet sugárzott „A vidék élni akar” című rovata keretében.

A video megtekinthető http://www.echotv.hu/a-videk-elni-akar-2013-05-19

József napi konferencia

Fóti Hírnök cikk 2013. márciusi szám

Fóti Hírnök 2013. március: 
„Projekt közreműködés gyorsíthatja a városi piacfejlesztést”


A városi piaci beruházás előrehaladásának aktuális helyzetéről, várható előrehaladásáról és kilátásairól Dr. Vörös Mihály projektvezetőt kérdeztük!


Hol tart jelenleg a piac fejlesztése?

A Shell kút mögötti, városközponthoz közeli - eddig teljesen elhanyagolt – terület kiválasztása a piac helyszíneként, a múlt év elején, véleményem szerint optimális döntés volt az Önkormányzat részéről. A 2012. évi költségvetésben jóváhagyott 15 millió forintos induló beruházási keretből a múlt év nyarán 6,4 millió forintos költséggel sikerült megoldani a területrendezést és egy előre nem tervezhető környezet rehabilitáció (Márton patak medrének visszaállítása, megtisztítása, áteresz építése stb.) is lezajlott. Ezzel egy időben kaptam megbízást egy mintaprogram1 a HÉLIA2 projekt megvalósítására a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, amely szellemi, szervezési és humán feltételek megteremtésével kapcsolódik a fóti piaci beruházáshoz.


Mit foglal magában pontosan a HÉLIA projekt?

Mindenekelőtt az ismert eredetű, nyomon követhető piaci kínálat biztosításához a termelői kapcsolatok felkutatását, a piacon árusítók minőségi szelekcióját, regisztrálását. Az adatbázis létrehozása folyamatban van, ehhez várjuk további termelők jelentkezését. A városközpont-rehabilitáció megalapozását, felgyorsítását is szolgálhatja, hogy a piac céljára kijelölt közeli, mintegy 7500 m² nagyságú terület optimális hasznosítását a HÉLIA projekt kertében elkészítendő helyszínrajz és látványterv alapozza meg. Ezen belül a kiszolgáló épület engedélyes terve, valamint az árusító pavilonok kiviteli terve már elkészült. Marketing kommunikációs stratégiát dolgozunk ki és – mint a fótiak erről meggyőződhettek - több eseményt szervezünk a helyi piac bevezetéséhez, népszerűsítéséhez. Végezetül az igényeknek jobban megfelelni képes piac beindításához feldolgozzuk, elemezzük a lakosság piaccal kapcsolatos igényeinek és elvárásainak múlt év nyarán-őszén készített kérdőíves felmérését, összevetve az országos kutatás eredményeivel.


Hogyan kapcsolódik a HÉLIA projekt az Önkormányzat piaci beruházásához?

A területrendezés eredményeként megnyíló tér látványa egyértelművé tette, hogy az Önkormányzatnak a többfunkciós területhasznosításban célszerű gondolkodni. Az elmúlt hetekben elkészült a piac megnyitásának alapfeltételét jelentő kiszolgáló épület engedélyes szintű tervdokumentációja és a kapcsolódó látványterv részek (pihenőhelyek, padok, a helyi hagyományőrzést szolgáló „vízimalom” építménnyel, piaci bejárati létesítmények, szeméttárolók, burkolat stb.). Az árusító standok megépítéséhez szükséges tervrajzok is készen vannak. Fontos szempont, hogy a piaci létesítmény szerepkörében és kinézetében, hagyományőrző módon illeszkedjen a rehabilitációra váró településközpont imázsához. Nemcsak a piac, hanem a további közösségi létesítmények megépítését is érdemes lenne időben tervezni (pl. gépjárműparkolók, kerékpártárolók, pihenő- és szabadidő eltöltésére alkalmas helyek, parkok, játszótér stb.). A tervek Fótra adaptált használati jogát a mintaprogram megbízottja (EUROPARITÁS Kft.) korlátlan felhasználási jog biztosításával átadja Fót Város Önkormányzatának.


A téma szerepelt a Képviselőtestület februári napirendjében, ez milyen új fejleményeket jelenthet?

Állásfoglalás született, hogy a fóti termelői piac megvalósítása érdekében szerződéses megállapodás jöjjön létre a HÉLIA projekt megbízottja (EUROPARITÁS Kft.) és az Önkormányzat között. Ebben kerüljenek rögzítésre a beruházási, valamint a szervezési és humán feltételek megteremtését célzó projekt közötti kapcsolatok, a szükséges finanszírozási és együttműködési feltételek. A testület támogatta állásfoglalásunkat, hogy a terület rendezésére eddig elköltött összeg (6,4 M Ft) nem közvetlenül a kiépítendő piacot, inkább a városközpont rehabilitációját szolgálta. Jóváhagyta ennek az összegnek a pótlását a 2013. évi költségvetésben, így ebben az évben összesen 15 millió Ft áll rendelkezésre a piaci alaplétesítmények megépítésére, ami elegendőnek látszik a beindításhoz. A közösségi helyként funkcionáló helyi piac fokozatos megépítéséhez (szeméttárolók, teljes burkolat, parkolók, zárt árusító épületek, parkok, szórakozó helyek stb.) több évet is igénybe vehet, hiszen ehhez befektetők szervezésére is szükséges.


Mi a véleménye, a helyi termelői piac létesítése egy gazdasági vállalkozás az Önkormányzat részéről?

A helypénzből származó bevétel növelése nem lehet fő célja ennek a több szempontból is közcélú beruházásnak. Új dologról van szó, maga a helyi termelői piac fogalom is csak két esztendeje jelent meg a kereskedelmi törvényben. A nemzetközi példák, valamint a legfrissebb kutatási eredmények és a kormányzati szándék egyértelműen alátámasztják, hogy a helyi termelői piac kudarcra van ítélve, amennyiben a fenntartó csak arra törekszik, hogy a helypénz minél nagyobb bevételt hozzon a településnek. Tudomásul kell venni, hogy a piaci beruházás, a kapcsolódó közösségi létesítményekkel olyan „közjó”, ami a helyi lakosok életminőségének fejlesztését szolgálja. A beruházás megtérülését nem szabad csak pénzügyi mutatókkal mérni, megfelelőbb lenne egy lakossági „elégedettségindex” alkalmazása. Nem „zsibvásárt” szeretnénk, hanem a helyben termelt, ismert eredetű, a vásárlók számára nyomon követhető forrásból származó élelmiszerek széles választékát. Egy nemrég lezárult, az országban működő helyi termelői piacokról készített felmérés tanúsága szerint, ma összesen 83 ilyen piac létezik (56 termelői piac és 27 biopiac) az országban, amelynek több mint három-negyedét az ügy iránt elkötelezett magán és/vagy civil szervezetek működtetik, nem az önkormányzat. Nyugat-Európában (Ausztria, Olaszország) számos ilyen példát láthatunk, amely bizonyítja, hogy a civilekre bízott piacok képesek igazán biztosítani azokat a körülményeket, ami a fogyasztói igényekkel találkozik. Persze van gazdasági jelentősége a piacnak, de nem ebben a tekintetben, hanem abban, hogy a helyi termelők bevételhez, jövedelemhez jutnak az eladott termékeik után, az ő piacra juttatásukat segítjük elő. Ezen túl nem lebecsülendő haszon az sem, hogy a város lakossága helyben termelt, egészséges és értékesebb élelmiszerrel táplálkozhat.


Hogyan kapcsolódhatnak a megvalósításhoz a helyi közösségek, civil szervezetek?

A látványterv kialakítása, a folyamatos konzultáció során javaslat fogalmazódott arra, hogy a városközpont rehabilitációját elősegítendő, a lakossági igények messzemenő figyelembevételével készüljön egy kert- és környezet építészetről szóló tervdokumentáció is. Ennek fedezetét az elmúlt évben tervezésre jóváhagyott összeg biztosítja, amit a HÉLIA projekt megtakarításaként lehet elkönyvelni. A legnagyobb szerepet a kivitelezésben a fiataloknak szánjuk. Ők nyerhetnek másfél millió forintnyi összeget a parképítéshez és társadalmi munkában megépíthetik a parkot. Akadt két fiatal mérnök is, akik még az irányítást is elvállalhatják, ha megkapják a kész terveket az Önkormányzattól. Ez az önkéntes munka még nagyobb érték lenne, mintha a Közszolgáltató Kft-vel végeztetnénk el a kivitelezést.

Kik ezek a vállalkozó kedvű fiatalok?

Fótiak. A Károlyi Sándor Kör, a Fóti Városszépítő Egyesület és a Közös Híd Egyesület tagjai, aktivistái. A kezdeményezés elindításában példaértékűnek tartom a katolikus közösség eddigi munkáját. Azt mondták, miért ne lehetne fóti fiatalokkal pályázni. A megvalósítás mielőbbi megkezdése kezdő lépést adhat ahhoz, hogy Fót elmozduljon „alvóváros” jellegének megváltoztatása irányában. A társadalmi munka pedig egy jó cél érdekében megint csak közösséget kovácsol! A termelői piac sajátosságairól és annak fóti megvalósításról lesz szó a Károlyi Sándor Kör március 26-dikai összejövetelén, ahová engem kértek föl előadónak.


Terveznek-e újabb piacbevezető, népszerűsítő eseményt?

A fóti paradicsomról szóló tapasztalatcserék folytatásaként március 19-én „Új utakon a helyi termelői együttműködések, a tájfajták és a helyi termelői piac kapcsolata” címmel kerekasztal konferenciát és fórumot szervezünk, amelyre az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságából és Vidékfejlesztési Minisztériumból hívtunk neves szakértő vendégeket. A rákövetkező hét szombatján március 23-án délelőtt pedig újabb piaci napot szervezünk.

1 „Zárjuk rövidre!” - az élelmiszer lánckereskedelmet a HÉLIA alkalmazásával”

2 A „Helyi ÉlelmiszerLáncok fejlesztése és InnovációjA” elnevezésű szakmai műhely és szakkollégium rövid neve.

Húsvéti Piaci Nap

A novemberi és decemberi piaci napok sikerére tekintettel márciusban újabb termelő-fogyasztó találkozóra invitáljuk a fóti és környékbeli lakosokat. Húsvét előtt egy héttel, március 23-án, szombaton várjuk szeretettel a piacra kilátogatókat. 

A termelők 8-13 óráig kínálják portékáikat, zöldségeket, gyümölcsleveket, mézet, tejtermékeket, füstölt árukat, lekvárokat és mi szem-szájnak ingere!

A kirakodást színesíti a piac mellett a Tevékenyen a Családokért Egyesület szervezésében megtartott Víz napi rendezvény, ami elsősorban a gyerekeket célozza érdekes vetélkedőkkel és kvízjátékokkal.

A piaci nap a Fóti Helyi Termelői Piac területén kerül megrendezésre, a Shell kút felé eső felén.

Várunk szeretettel mindenkit!

Meghívó

-->

MEGHÍVÓ

A HÉLIA (Helyi Élelmiszer Láncok fejlesztése és InnovációjA) Szakmai Műhely és Szakkollégium Fót Város Önkormányzatával és a Fóti Gazdakörrel együttműködve tisztelettel és szeretettel meghívja az érdeklődő fóti és környékbeli lakosokat, valamint együttműködő partnereit: Fóti Kosár, Fóti Katolikus Egyházközség, Fóti Károlyiak Alapítvány, Fóti Városszépítők Egyesülete, Fóti Piacért FACEBOOK Csoport, stb.

Helyi termékeket, fóti paradicsomot a helyi termelői piacra és a közétkeztetésbe – tájfajták az egészséges táplálkozásban

című filmvetítéssel egybekötött szakmai tájékoztatóra és tapasztalatcserére

Helyszíne: Művelődési Ház Nagyterme (Fót, Vörösmarty tér 3.)

Időpontja: 2013. január 30-a szerda 16:00 – 19:00 óra

Vendégeink: 

Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET), 

Kiss Csilla, a Védegylet,
Kollár Zsuzsanna és Ponicsánné Gyovai Ágnes a Növényi Diverzitás Központ (Tápiószele) munkatársai


A rendezvény célja a 2012. november 7-ei nagysikerű találkozó folytatása a helyi zöldség-gyümölcstermelő gazdák, kiskert tulajdonosok, és az egészséges táplálkozás iránt érdeklődő fóti és környékbeli lakosok részvételével.
A múltkorihoz hasonló élénk eszmecsere és kötetlen beszélgetés során meghívott szakértőink segítségével értékes új ismeretekhez, tapasztalatokhoz juthatunk a tájfajták, ezen belül a „fóti gerezdes paradicsom” termesztésének jövőbeni lehetőségeiről. Megtudhatjuk, hogy a családi magfogás eredményeként, - egyelőre szűkebb körben - termesztett fóti paradicsomot, hogyan lehetne a Nemzeti Fajtajegyzékbe felvetetni, a palántanevelést megszervezni. Valamint, hogy ez milyen előnyökkel járna a helyi közösség, a termelők és fogyasztók számára.

A mintegy egy órás tájékoztatót és tapasztalatcserét követően levetítjük a „Vigyázat ehető – a francia bioforradalom” című országos sikert aratott 112 perces francia feliratos filmet, ami az iskolai étkeztetés radikális reformjának hátterét mutatja be egy francia kistelepülés példáján, a helyben termelt, ill. öko élelmiszer nyersanyagok használatára alapozottan.

Várjuk rendezvényünkre mindazokat a fóti és környékbeli lakosokat, akik szívügyüknek tekintik a tájfajták termesztését és fogyasztását, érdekeltek és támogatják a helyi termékek közvetlen értékesítését, a Fóti Termelői Piac mielőbbi létrehozását és eredményes működtetését.

Moderátor: Dr. Vörös Mihály, HÉLIA, PFB Piaci Szakmai Munkacsoport


Előre is köszönjük, ha megkönnyíti szervező munkánkat azzal, hogy bejelenti nekünk részvételi szándékát ezen a rendezvényen.


Kapcsolattartó: voros.mihaly@edutus.hu mobil telefon: 20/347 5791 Fóti Piacért FACEBOOK Csoport http://www.facebook.com/groups/153409228124464/


A „Zárjuk rövidre!” - az élelmiszer lánckereskedelmet a HÉLIA alkalmazásával” című mintaprojekt a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárának és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetének jóváhagyásával valósult meg.

Tanácskozás a fóti gerezdes paradicsom jövőjéről és az Adventi Piaci nap tapasztalatai

Fóti hírnök cikk 2013. január

Tanácskozás a fóti gerezdes paradicsom jövőjéről

A HÉLIA (Helyi Élelmiszer Láncok fejlesztése és InnovációjA) Szakmai Műhely és Szakkollégium - Fót Város Önkormányzatával és a Fóti Gazdakörrel együttműködve - szakmai tájékoztatót és tapasztalatcserét szervezett november 7-én „ A fóti gerezdes paradicsom múltja, jelene és jövője, a tájfajták jelentősége a helyi élelmiszer ellátásban” címmel. Meghívott szakértők: Ponicsánné Gyovai Ágnes a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ (génbank) munkatársa, valamint Kiss Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium Térségi Programok Osztályának vezetője

A paradicsom komolyabb termesztésbe vonása Magyarországon, itt Fót környékén kezdődött, az 1870-es években, amiben minden bizonnyal közrejátszott az Amerikából behurcolt szőlőgyökértetű (filoxéra) vész miatt kipusztult szőlőterületek adta lehetőség is. Fót, Keszi és Mogyoród földművesei látták el a főváros pesti oldalán található piacok kis- és nagyfelvásárlóit paradicsommal. A települések kijáratánál álltak a mázsáló kocsimérlegek, amelyek hajnalban vagy akár már éjszaka mázsálták a rakományt (Mogyoródon ma is Mázsa térnek hívják azt a helyet, s jelképesen egy kis piaci mázsa is emléket állít az akkori időknek).

A termelés fellendülésével beindult a paradicsom feldolgozása is, erre a célra épült meg az Óceán Konzervgyár Dunakeszin. A kiterjedt termesztés kialakított egy helyi fajtát, ezt nevezzük fóti gerezdes paradicsomnak. Még az 50-es-60-as években is ezt a fajtát termesztették a környéken, ezt vásárolta föl a konzervgyár is minden mennyiségben.

Fokozatosan elterjedtek azonban a nagyüzemi fajták. Igaz, hogy az új fajták jóval igényesebbek a talajjal, csapadékkal, hőmérséklettel, növényvédelemmel szemben, de egyidőben, egységes és nagy tömegű árut voltak képesek adni, - ha a számukra előírt technológiát a termelők betartották -, igaz a beltartalom azonban gyengébb lett, de ezt a piac csak sokára vette észre. Azzal avásárlói igénnyel, hogy minden évszakban lehessen paradicsomot vásárolni, beindult a nagybani fóliázás, amely megint csak más fajták elterjedésével járt. Így a fóti gerezdes paradicsom fokozatosan kiszorult a termesztésből, s mára már csak néhány család őrizte meg a fajtát, néhány tövet ültetve a kertben. Mint tájfajtát szerencsére a magyar fajtákat őrző tápiószelei intézet is évről évre újraveti és őrzi a többi hazai zöldségfélével együtt.

A Kárpát-medence rendkívül gazdag mezőgazdasági hagyományokkal, számtalan honos gyümölcs és zöldségfajtával rendelkezik, illik ezeket megtartani. Ezek a magyarság örökségének darabjai, valódi kincsek. Ezt ismerte föl Fót önkormányzata, amikor meghirdette a fóti gerezdes paradicsom népszerűsítésére a Paradicsom Fesztivált és a Paradicsomok Versenyét. Szerencsére a kezdeményezés jó talajra talált a fóti gazdák, sőt mondhatjuk a fóti lakosság többségében is, akik ezt a kezdeményezést a szívügyüknek tekintik.

2012-ben már nem csak a néhány gazda által átmentett fajta magját vetették el, hanem a génbankból kapott nagyobb magtétel lehetőséget adott arra, hogy többen is kipróbálhassák a fajtát. A tapasztalatcserén érdekes észrevételek hangzottak el ezzel kapcsolatban, miszerint a génbanki fajta tulajdonságai gyengébbnek mutatkozott, kevesebbet termett. Ennek két oka is lehet az elhangzottak szerint. Tápiószelén nincs lehetőség nagyobb mennyiségben termelni egy-egy fajtát, így a minőségi szempontú válogatásra kicsi a lehetőség, másrészt a fajták folyamatosan alkalmazkodnak a helyi környezethez, talajhoz, éghajlathoz, művelésmódhoz, s tápiószelei magok már kissé „elszokhattak” a fóti körülményektől. Hasonló ez a többi tájfajtánál is, hiszen a makói hagymafajta az ottani viszonyok közt alakult ki, s egy másféle talajon és környezetben nem biztos, hogy tudja hozni az otthonában megszokott, kiváló minőséget.

Felvetődött a családi magfogás eredményeként megmentett tájfajta nemzeti fajtajegyzékbe történő felvételének és szélesebb körű helyi termesztésének lehetősége. Javaslat hangzott el, hogy a Fóti Közszolgáltató Kft kertészete is termeljen a tavaszi időszakra palántát nagyobb mennyiségben, eladás, elterjesztés céljából. A távlatokra tekintve, nagyobb termelési felfutás esetén pedig gondoskodni kellene valamilyen feldolgozási lehetőségről. Csírájában ez is létezik, már több család maga készít ízesített paradicsomsűrítményt (nem a boltban vásárolnak ketchup-ot).

A tájfajták fontosságát az állam is felismerte, a közelmúltban külön jogszabály jelent meg e témában - ismertette Kiss Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, aki nemzeti sorskérdésnek tekintette a genetikai változatosság megőrzését. Nem véletlen, hogy a rendkívül gazdag génbankunk megvételére már adott ajánlatot egy külföldi cég. Mások is látják tehát benne az értéket, a kincset. A tápiószelei génbank 48 ezer különféle gabona és zöldségfélét tart fönn, védett fajtaként. Nem adjuk el az örökségünket!

A résztvevőket a helyi piaccal kapcsolatban is élénk hozzászólásokra serkentő, jól sikerült rendezvény elsődleges célja a hagyományteremtés és a közösségépítés volt, valamint a paradicsomtermesztési tapasztalatok cseréjének előmozdítása a gazdák, kiskert tulajdonosok és a helyi, egészséges termékek iránt érdeklődők körében. A tanácskozást, - amelynek folytatása várható a jövő év elején - Dr. Vörös Mihály hívta össze és vezette le, a HÉLIA Szakmai Műhely és PFB Piaci Szakmai Munkacsoport képviseletében.

Kapcsolódtak a témához a helyi termelői piac létesítésére tett eddigi kezdeményezések és konkrét előkészítő lépések, amelyekhez a „Zárjuk rövidre! - az élelmiszer lánckereskedelmet a HÉLIA alkalmazásával” című mintaprojekt biztosítja a muníciót, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vidékhálózat (MNVH) támogatásával és Dr. Vörös Mihály, projektvezető irányításával.

Szerencsésen kapcsolódik mindezekhez a társadalomban tudatosuló tény, miszerint az egészség a legfőbb érték. Felértékelődött az egészséges életmód, melynek egyik leglényegesebb pontja az étkezés, az egészséges élelmiszerek fogyasztása. Az egészséges, ízletes, vegyszermentes gyümölcsök, zöldségek, tojás, méz és házi készítésű húsféleségek beszerezhetőségét biztosíthatja majd a helyi termelői piac, ahol az ismert helyi gazdák, helyben termett, vagy helyben feldolgozott termékeit vehetjük meg, az üzletek sokszor bizonytalan eredetű, ki tudja milyen módon előállított élelmiszerei helyett.

További előnyt jelent egy helyi piac abban a tekintettben is, hogy a helyi gazdáknak jut az élelmiszerre költött pénzünk jelentős része, kiiktatva a nemzetközi lánckereskedelmet, s ez itt, helyben munkahelyet és megélhetést jelent családoknak.

Mint látjuk, a fóti gerezdes paradicsomnak, ha azt értékén kezeljük, sok szerepe lehet azon túl is, hogy Fót hírnevét öregbíti.

Hasonló témában folyt stúdióbeszélgetés az Ózon Network TV-ben Mezőgazdasági sokféleség címmel.

A TV tanácskozás során Dr. Vörös Mihály mellett Kiss Csillával, a Védegylet, és Baktay Borbálával a Növényi Diverzitás Központ igazgatójával beszélhetett a műsorvezető. Az itt elhangzottak szerint egyre nagyobb igény merül föl a tájfajtákhoz történő visszatéréshez, annak ellenére, hogy világviszonylatban a tájfajták 75 %-a már kiveszett. Ezek helyett a világot behálózó mezőgazdasági óriáscégek által kifejlesztett és levédetett fajtákat termeli és eszi az emberiség. Ezek ugyan sokat teremnek, de a táp- és vitamintartalmuk változó. Komoly gond ezekkel az is, hogy mivel a többségük hibrid, minden évben újra meg kell vásárolni a magot az óriáscégektől, ami azoknak hatalmas üzlet, míg a termelőnek tetemes kiadás, ami persze beépül az árba, s ezáltal emeli azt.

A tájfajták használatával a magvásárlás költsége megtakarítható, s sokkal változatosabb és egészségesebb ételekhez juthatunk.

A tájfajták nemzeti örökségünk részei, ugyan úgy hungarikumok, mint a szürke marha, a mangalica, vagy a kuvasz.

(A TV tanácskozás megtekinthető a világhálón a http://videa.hu/videok/nagyvilag/mezogazdasagi-sokfeleseg-lZTP5oyLR0mwxkpD honlapon)

Fóti termelői piac előkészítés

Adventi Piac

A leendő termelői piacnak kialakított helyszínen, a Shell kút mögött, a novemberi Kamrafeltöltő Piaci Nap után most egy Adventi Piaci Napot sikerült megrendezni 2012. december 16-án késő délelőtt-kora délután.

Ismét bebizonyosodott, hogy akad termelő, aki örül a lehetőségnek és kitelepül, ugyan akkor bőven van érdeklődő, aki vásárolni is akar itt, helyben, helyi termelőtől, ismerőstől, megbízható minőséget.

A karácsony közeledtével sokféle áru megjelent, a szokásos zöldségen, gyümölcsféléken, mézen, kolbászon, savanyított termékeken, sajt- és túróféléken túl még karácsonyi ajándéknak való, művészi értéket képviselő dísztárgyakat is lehetett vásárolni.

Dr. Vörös Mihály, a második „piaci nap” főszervezője is elégedetten nyilatkozott a látottak és tapasztaltak alapján. Jelezte, hogy a későbbiekben is minőségi termékekkel érkező eladókra számítanak majd, hiszen a cél nem „zsibvásár”, hanem igazi helyi termelői piac beindítása Fóton.

Windhager Károly