Csírák a „Hangya” mozgalom újjáélesztéséhez Fóton….hogyan tovább a helyi termelő piaccal?

 

Érdeklődéssel olvastuk a Fóti Hírnök 2013. májusi számában Horváth György fóti lakos írását. Ugyan az interneten böngészve kevés érdemi információt találni a „Megújuló Hangyaszövetkezet – 2010” országos kezdeményezés eddigi eredményeiről, örömmel tájékoztathatjuk az érdeklődőket, hogy a hivatkozott cikkben idézett, - főként elméleti síkon mozgó - felvetésekhez képest, már a gyakorlati frontokon is elindult valami városunkban, néhány helyben lakó lokálpatrióta „hangya aktivista” (köztük e cikk szerzői) összefogásának köszönhetően. 

A közelmúlt történéseit, aktualitásait mérlegelve itt Fóton, a tétlenségre kárhoztatott céltalan töprengést jogosan ostorozó Széchenyi gondolataihoz, - ami a hivatkozott cikkben olvasható, - érdemesnek tartunk két másik, ugyancsak a „legnagyobb magyar” fejében fogant, de talán kevésbe ismert mondást is a Tisztelt Olvasó emlékezetébe vésni. Az egyik, hogy „Csak addig él egy nemzet, amíg van hagyománya”, a másik, hogy „Az idő, több mint pénz” Ez jóval kifejezőbb, többet mond, mint a köznyelvben gyakran előforduló amerikai mondás: „The time is money!”.

Meggyőződéssel állítjuk, nagy hibát követ el a természeti környezetével és történelmi, építészeti örökségével is büszkélkedő Fóton az, akinek bármily kicsi projekt ötlete van, tenni is akar, és a megvalósításhoz igyekszik forrást szerezni, de nem a hagyományokhoz nyúlik vissza, ill. nem törekszik a hagyományok megújítását, megőrzését szolgáló fejlesztésre. Önmagában is tettrekészségre kell, hogy sarkalljon bennünket, fótiakat a tény, hogy a „gazdák megmentőjeként”, hittel és erénnyel híressé vált Gróf Károlyi Sándor hamvait itt a közelünkben, a katolikus templom alagsorában őrzi a Károlyi Család sírhelye. A kicsi hangyaszorgalmú „értéktermelőket” is felkarolni képes, a termelést – értékesítést – fogyasztást integráló „Hangya Szövetkezet” - amit Károlyi Sándor francia tanulmányaira alapozva nemcsak kiötlött, de 115 évvel ezelőtt meg is alapított - alapfilozófiája egybe esik a Fóton immár két esztendeje létrehozni tervezett helyi termelői piac céljaival. Akik komolyan gondolják és tenni is akarnak azért, hogy létrejöjjön ez a piac, bőven meríthetnek az innovatív gondolkodású, több évig településünkön tevékenykedő, rendkívül produktív politikus gazdag szellemi hagyatékából. Ezért is lehet nehéz szívvel tudomásul venni, hogy a városi piac létrehozására kereken 15 hónapja az önkormányzati testület határozatában foglalt kiviteli feladatterv végrehajtása alig haladt előre, holott egy minimál-programhoz réges-rég megvannak és egyelőre kiaknázatlanok az anyagi források. Közben a veszélyes hulladéktól megtisztított terület kezd elgazosodni, a patakok újra megtelnek szeméttel, ami akadályozza a víz természetes áramlását, ennek következtében újra jelentkeznek a környéken korábban észlelt talajvíz problémák. Széchenyi gondolatával azonosulva az indokolatlan tévelygés a „jogszabálydzsungelben”, a cselekvés-hiány, nemcsak felesleges pazarlást, hanem számos elszalasztott lehetőséget is magában rejt.

A Fóti Hírnök az elmúlt hónapokban több tudósítást közölt a HÉLIA mintaprojektről. Hátterében egy főiskolai tudományos közösséggel (HÉLIA Szakmai Műhely és Szakkollégium), amely a cselekvés frontján, képes volt összekapcsolni, csapatba szervezni a piacért tenni akarókat (kormányzati és helyi képviselők, civil szervezetek, önkormányzati dolgozók, magánszemélyek, stb.). Ennek köszönhető, hogy az elhúzódó önkormányzati beruházáshoz képest előrehaladás történt a fóti piac megnyitásához és sikeres működtetéséhez elengedhetetlen szellemi, humán és menedzsment feltételek megteremtésében. A lakosság széles köre által megismert, véleményezett építészeti tervek készültek a piac céljára kijelölt 7500 m² nagyságú terület optimális közösségi hasznosításához, a kiszolgáló épület és a fedett-nyitott árusító pultok megépítéséhez. Hagyományőrző szakmai rendezvényeket, kerekasztal konferenciákat, piacbevezető eseményeket szerveztünk, ennek eredményeként megalakítottunk egy „hangya aktivista” közösséget. Élő termelői adatbázist hoztunk létre, „piaci napok” szervezésével lehetővé tettük az ismert eredetű termékek termelőinek bemutatkozását és a fogyasztókkal való megismerkedést, kapcsolatépítést. A helyi vásárlói igényeknek megfelelni képes piac beindításához felmértük a lakosság piaccal kapcsolatos igényeit és elvárásait és az eredményeket összevetettük az országos kutatás eredményeivel.

Végezetül örömmel üdvözöljük Horváth György javaslatát, hogy a lakosság szélesebb körének bevonásával tárgyaljuk meg ezt a témát. A Fót Városában tapasztalható fejlődési ütem, az előrehaladás felmérése tükrében, a kizárólag a „haladó hagyományokra” alapozott összefogásra, és cselekvésre szeretnénk buzdítani minden tettre kész lokálpatrióta fóti lakost. Aki a fent leírtak alapján úgy érzi, hogy mindez érinti és érdekli a jövő, jöjjön el 2013. június 18-án 17:00 órakor a téma kapcsán tartandó közösségi konzultációra. 

Találkozzunk egy képzeletbeli kerekasztalnál, ahol mindenki (fogyasztók, piacon vásárlók, helyi kiskert tulajdonosok, mezőgazdasági vállalkozók, mindazok, akik olyan saját termékkel rendelkeznek, amit szeretnének a helyi piacon értékesíteni, vagy akik a piacon, nyomon követhető terméket szeretnének vásárolni) lehetőséget kap véleménye, javaslata közlésére.

Írták:
Ersók Nóra – Ivanov-Kiss Melinda – Tolnai László – Vörös Mihály



1
"Zárjuk rövidre!" - az élelmiszer lánckereskedelmet a HÉLIA alkalmazásával” ,amelyet az MNVH 2012-2013. évi Cselekvési Tervében szereplő feladatok között került kiválasztásra.

2
A FÓT TV két interjút készített, az ECHÓ TV pedig nemrégiben egy 30 perces filmet sugárzott „A vidék élni akar” című rovata keretében.

A video megtekinthető http://www.echotv.hu/a-videk-elni-akar-2013-05-19