Meghívó

-->

MEGHÍVÓ

A HÉLIA (Helyi Élelmiszer Láncok fejlesztése és InnovációjA) Szakmai Műhely és Szakkollégium Fót Város Önkormányzatával és a Fóti Gazdakörrel együttműködve tisztelettel és szeretettel meghívja az érdeklődő fóti és környékbeli lakosokat, valamint együttműködő partnereit: Fóti Kosár, Fóti Katolikus Egyházközség, Fóti Károlyiak Alapítvány, Fóti Városszépítők Egyesülete, Fóti Piacért FACEBOOK Csoport, stb.

Helyi termékeket, fóti paradicsomot a helyi termelői piacra és a közétkeztetésbe – tájfajták az egészséges táplálkozásban

című filmvetítéssel egybekötött szakmai tájékoztatóra és tapasztalatcserére

Helyszíne: Művelődési Ház Nagyterme (Fót, Vörösmarty tér 3.)

Időpontja: 2013. január 30-a szerda 16:00 – 19:00 óra

Vendégeink: 

Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET), 

Kiss Csilla, a Védegylet,
Kollár Zsuzsanna és Ponicsánné Gyovai Ágnes a Növényi Diverzitás Központ (Tápiószele) munkatársai


A rendezvény célja a 2012. november 7-ei nagysikerű találkozó folytatása a helyi zöldség-gyümölcstermelő gazdák, kiskert tulajdonosok, és az egészséges táplálkozás iránt érdeklődő fóti és környékbeli lakosok részvételével.
A múltkorihoz hasonló élénk eszmecsere és kötetlen beszélgetés során meghívott szakértőink segítségével értékes új ismeretekhez, tapasztalatokhoz juthatunk a tájfajták, ezen belül a „fóti gerezdes paradicsom” termesztésének jövőbeni lehetőségeiről. Megtudhatjuk, hogy a családi magfogás eredményeként, - egyelőre szűkebb körben - termesztett fóti paradicsomot, hogyan lehetne a Nemzeti Fajtajegyzékbe felvetetni, a palántanevelést megszervezni. Valamint, hogy ez milyen előnyökkel járna a helyi közösség, a termelők és fogyasztók számára.

A mintegy egy órás tájékoztatót és tapasztalatcserét követően levetítjük a „Vigyázat ehető – a francia bioforradalom” című országos sikert aratott 112 perces francia feliratos filmet, ami az iskolai étkeztetés radikális reformjának hátterét mutatja be egy francia kistelepülés példáján, a helyben termelt, ill. öko élelmiszer nyersanyagok használatára alapozottan.

Várjuk rendezvényünkre mindazokat a fóti és környékbeli lakosokat, akik szívügyüknek tekintik a tájfajták termesztését és fogyasztását, érdekeltek és támogatják a helyi termékek közvetlen értékesítését, a Fóti Termelői Piac mielőbbi létrehozását és eredményes működtetését.

Moderátor: Dr. Vörös Mihály, HÉLIA, PFB Piaci Szakmai Munkacsoport


Előre is köszönjük, ha megkönnyíti szervező munkánkat azzal, hogy bejelenti nekünk részvételi szándékát ezen a rendezvényen.


Kapcsolattartó: voros.mihaly@edutus.hu mobil telefon: 20/347 5791 Fóti Piacért FACEBOOK Csoport http://www.facebook.com/groups/153409228124464/


A „Zárjuk rövidre!” - az élelmiszer lánckereskedelmet a HÉLIA alkalmazásával” című mintaprojekt a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárának és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetének jóváhagyásával valósult meg.

Tanácskozás a fóti gerezdes paradicsom jövőjéről és az Adventi Piaci nap tapasztalatai

Fóti hírnök cikk 2013. január

Tanácskozás a fóti gerezdes paradicsom jövőjéről

A HÉLIA (Helyi Élelmiszer Láncok fejlesztése és InnovációjA) Szakmai Műhely és Szakkollégium - Fót Város Önkormányzatával és a Fóti Gazdakörrel együttműködve - szakmai tájékoztatót és tapasztalatcserét szervezett november 7-én „ A fóti gerezdes paradicsom múltja, jelene és jövője, a tájfajták jelentősége a helyi élelmiszer ellátásban” címmel. Meghívott szakértők: Ponicsánné Gyovai Ágnes a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ (génbank) munkatársa, valamint Kiss Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium Térségi Programok Osztályának vezetője

A paradicsom komolyabb termesztésbe vonása Magyarországon, itt Fót környékén kezdődött, az 1870-es években, amiben minden bizonnyal közrejátszott az Amerikából behurcolt szőlőgyökértetű (filoxéra) vész miatt kipusztult szőlőterületek adta lehetőség is. Fót, Keszi és Mogyoród földművesei látták el a főváros pesti oldalán található piacok kis- és nagyfelvásárlóit paradicsommal. A települések kijáratánál álltak a mázsáló kocsimérlegek, amelyek hajnalban vagy akár már éjszaka mázsálták a rakományt (Mogyoródon ma is Mázsa térnek hívják azt a helyet, s jelképesen egy kis piaci mázsa is emléket állít az akkori időknek).

A termelés fellendülésével beindult a paradicsom feldolgozása is, erre a célra épült meg az Óceán Konzervgyár Dunakeszin. A kiterjedt termesztés kialakított egy helyi fajtát, ezt nevezzük fóti gerezdes paradicsomnak. Még az 50-es-60-as években is ezt a fajtát termesztették a környéken, ezt vásárolta föl a konzervgyár is minden mennyiségben.

Fokozatosan elterjedtek azonban a nagyüzemi fajták. Igaz, hogy az új fajták jóval igényesebbek a talajjal, csapadékkal, hőmérséklettel, növényvédelemmel szemben, de egyidőben, egységes és nagy tömegű árut voltak képesek adni, - ha a számukra előírt technológiát a termelők betartották -, igaz a beltartalom azonban gyengébb lett, de ezt a piac csak sokára vette észre. Azzal avásárlói igénnyel, hogy minden évszakban lehessen paradicsomot vásárolni, beindult a nagybani fóliázás, amely megint csak más fajták elterjedésével járt. Így a fóti gerezdes paradicsom fokozatosan kiszorult a termesztésből, s mára már csak néhány család őrizte meg a fajtát, néhány tövet ültetve a kertben. Mint tájfajtát szerencsére a magyar fajtákat őrző tápiószelei intézet is évről évre újraveti és őrzi a többi hazai zöldségfélével együtt.

A Kárpát-medence rendkívül gazdag mezőgazdasági hagyományokkal, számtalan honos gyümölcs és zöldségfajtával rendelkezik, illik ezeket megtartani. Ezek a magyarság örökségének darabjai, valódi kincsek. Ezt ismerte föl Fót önkormányzata, amikor meghirdette a fóti gerezdes paradicsom népszerűsítésére a Paradicsom Fesztivált és a Paradicsomok Versenyét. Szerencsére a kezdeményezés jó talajra talált a fóti gazdák, sőt mondhatjuk a fóti lakosság többségében is, akik ezt a kezdeményezést a szívügyüknek tekintik.

2012-ben már nem csak a néhány gazda által átmentett fajta magját vetették el, hanem a génbankból kapott nagyobb magtétel lehetőséget adott arra, hogy többen is kipróbálhassák a fajtát. A tapasztalatcserén érdekes észrevételek hangzottak el ezzel kapcsolatban, miszerint a génbanki fajta tulajdonságai gyengébbnek mutatkozott, kevesebbet termett. Ennek két oka is lehet az elhangzottak szerint. Tápiószelén nincs lehetőség nagyobb mennyiségben termelni egy-egy fajtát, így a minőségi szempontú válogatásra kicsi a lehetőség, másrészt a fajták folyamatosan alkalmazkodnak a helyi környezethez, talajhoz, éghajlathoz, művelésmódhoz, s tápiószelei magok már kissé „elszokhattak” a fóti körülményektől. Hasonló ez a többi tájfajtánál is, hiszen a makói hagymafajta az ottani viszonyok közt alakult ki, s egy másféle talajon és környezetben nem biztos, hogy tudja hozni az otthonában megszokott, kiváló minőséget.

Felvetődött a családi magfogás eredményeként megmentett tájfajta nemzeti fajtajegyzékbe történő felvételének és szélesebb körű helyi termesztésének lehetősége. Javaslat hangzott el, hogy a Fóti Közszolgáltató Kft kertészete is termeljen a tavaszi időszakra palántát nagyobb mennyiségben, eladás, elterjesztés céljából. A távlatokra tekintve, nagyobb termelési felfutás esetén pedig gondoskodni kellene valamilyen feldolgozási lehetőségről. Csírájában ez is létezik, már több család maga készít ízesített paradicsomsűrítményt (nem a boltban vásárolnak ketchup-ot).

A tájfajták fontosságát az állam is felismerte, a közelmúltban külön jogszabály jelent meg e témában - ismertette Kiss Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, aki nemzeti sorskérdésnek tekintette a genetikai változatosság megőrzését. Nem véletlen, hogy a rendkívül gazdag génbankunk megvételére már adott ajánlatot egy külföldi cég. Mások is látják tehát benne az értéket, a kincset. A tápiószelei génbank 48 ezer különféle gabona és zöldségfélét tart fönn, védett fajtaként. Nem adjuk el az örökségünket!

A résztvevőket a helyi piaccal kapcsolatban is élénk hozzászólásokra serkentő, jól sikerült rendezvény elsődleges célja a hagyományteremtés és a közösségépítés volt, valamint a paradicsomtermesztési tapasztalatok cseréjének előmozdítása a gazdák, kiskert tulajdonosok és a helyi, egészséges termékek iránt érdeklődők körében. A tanácskozást, - amelynek folytatása várható a jövő év elején - Dr. Vörös Mihály hívta össze és vezette le, a HÉLIA Szakmai Műhely és PFB Piaci Szakmai Munkacsoport képviseletében.

Kapcsolódtak a témához a helyi termelői piac létesítésére tett eddigi kezdeményezések és konkrét előkészítő lépések, amelyekhez a „Zárjuk rövidre! - az élelmiszer lánckereskedelmet a HÉLIA alkalmazásával” című mintaprojekt biztosítja a muníciót, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vidékhálózat (MNVH) támogatásával és Dr. Vörös Mihály, projektvezető irányításával.

Szerencsésen kapcsolódik mindezekhez a társadalomban tudatosuló tény, miszerint az egészség a legfőbb érték. Felértékelődött az egészséges életmód, melynek egyik leglényegesebb pontja az étkezés, az egészséges élelmiszerek fogyasztása. Az egészséges, ízletes, vegyszermentes gyümölcsök, zöldségek, tojás, méz és házi készítésű húsféleségek beszerezhetőségét biztosíthatja majd a helyi termelői piac, ahol az ismert helyi gazdák, helyben termett, vagy helyben feldolgozott termékeit vehetjük meg, az üzletek sokszor bizonytalan eredetű, ki tudja milyen módon előállított élelmiszerei helyett.

További előnyt jelent egy helyi piac abban a tekintettben is, hogy a helyi gazdáknak jut az élelmiszerre költött pénzünk jelentős része, kiiktatva a nemzetközi lánckereskedelmet, s ez itt, helyben munkahelyet és megélhetést jelent családoknak.

Mint látjuk, a fóti gerezdes paradicsomnak, ha azt értékén kezeljük, sok szerepe lehet azon túl is, hogy Fót hírnevét öregbíti.

Hasonló témában folyt stúdióbeszélgetés az Ózon Network TV-ben Mezőgazdasági sokféleség címmel.

A TV tanácskozás során Dr. Vörös Mihály mellett Kiss Csillával, a Védegylet, és Baktay Borbálával a Növényi Diverzitás Központ igazgatójával beszélhetett a műsorvezető. Az itt elhangzottak szerint egyre nagyobb igény merül föl a tájfajtákhoz történő visszatéréshez, annak ellenére, hogy világviszonylatban a tájfajták 75 %-a már kiveszett. Ezek helyett a világot behálózó mezőgazdasági óriáscégek által kifejlesztett és levédetett fajtákat termeli és eszi az emberiség. Ezek ugyan sokat teremnek, de a táp- és vitamintartalmuk változó. Komoly gond ezekkel az is, hogy mivel a többségük hibrid, minden évben újra meg kell vásárolni a magot az óriáscégektől, ami azoknak hatalmas üzlet, míg a termelőnek tetemes kiadás, ami persze beépül az árba, s ezáltal emeli azt.

A tájfajták használatával a magvásárlás költsége megtakarítható, s sokkal változatosabb és egészségesebb ételekhez juthatunk.

A tájfajták nemzeti örökségünk részei, ugyan úgy hungarikumok, mint a szürke marha, a mangalica, vagy a kuvasz.

(A TV tanácskozás megtekinthető a világhálón a http://videa.hu/videok/nagyvilag/mezogazdasagi-sokfeleseg-lZTP5oyLR0mwxkpD honlapon)

Fóti termelői piac előkészítés

Adventi Piac

A leendő termelői piacnak kialakított helyszínen, a Shell kút mögött, a novemberi Kamrafeltöltő Piaci Nap után most egy Adventi Piaci Napot sikerült megrendezni 2012. december 16-án késő délelőtt-kora délután.

Ismét bebizonyosodott, hogy akad termelő, aki örül a lehetőségnek és kitelepül, ugyan akkor bőven van érdeklődő, aki vásárolni is akar itt, helyben, helyi termelőtől, ismerőstől, megbízható minőséget.

A karácsony közeledtével sokféle áru megjelent, a szokásos zöldségen, gyümölcsféléken, mézen, kolbászon, savanyított termékeken, sajt- és túróféléken túl még karácsonyi ajándéknak való, művészi értéket képviselő dísztárgyakat is lehetett vásárolni.

Dr. Vörös Mihály, a második „piaci nap” főszervezője is elégedetten nyilatkozott a látottak és tapasztaltak alapján. Jelezte, hogy a későbbiekben is minőségi termékekkel érkező eladókra számítanak majd, hiszen a cél nem „zsibvásár”, hanem igazi helyi termelői piac beindítása Fóton.

Windhager Károly