Fóti
Hírnök 1. évfolyam 4. szám. 2011. július
Miért
ne ehetnénk egészséges fóti paradicsomot?
Piac
Szimpózium
Július
1-jén jöttek össze az érintettek és az érdeklődők Cselőtei
Erzsébet polgármester asszony meghívására a Vörösmarty
Művelődési Házba, meghallgatni a helyi termelői piacokkal
kapcsolatos tapasztalatokat és jó gyakorlatokat, másrészt
megvitatni milyen piacot szeretnének a fótiak, és mik ennek a
kilátásai.
Polgármester
asszony megnyitó beszédében hangsúlyozta a piac létesítésének
fontosságát, amellyel mind a termelők, mind a fogyasztók jól
járnának. Érdemes lesz termelni zöldséget, gyümölcsöt, ha azt
el is lehet adni, s aki vásárol a piacon, az friss, helyben
termelt, egészséges élelmiszerhez juthat. Egy piac, mint intézmény
fontos találkozóhely lehet, aminek közösségformáló ereje van,
szemben a mai bevásárlási szokásokkal, a „plázázással”. A
helyi piac hozzájárulhat ahhoz, hogy a kerteket, földeket ismét
érdemes legyen művelni.
A rendezvény
szervezésével párhuzamosan kérdőíves felmérés indult az
önkormányzat honlapján, a Fóti Hírnök mellékleteként,
valamint 13 gyűjtőhelyen. A kerekasztal-beszélgetés moderátora,
Dr. Vörös Mihály (Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság külső
tagja) elmondta, hogy a felmérés első részeredményét képező
mintegy 200 internetes válaszból arra lehet következtetni, hogy a
lakosság döntő többsége fontosnak tartja a helyi termelői piac
mielőbbi létesítését Fóton. A válaszadók zöme jelezte, ha
tehetné, elkerülné az ismeretlen eredetű termékek vásárlását,
másrészt beigazolódott, hogy sokaknak már eddig is hiányzott a
piac. Elhangzott, hogy a felmérés és a rendezvény fő üzenetei
egy cselekvési terv összeállítását hivatottak megalapozni, hogy
mielőbb eldönthető legyen: hol, hogyan és milyen módon kerüljön
a helyi piac kialakításra Fóton. A projekt tervezésénél sok
egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, amelyhez a meghívott
szakértők beszámolói adhatnak eligazítást és segítséget.
A fóti
őstermelőktől származó egészséges, szép paradicsomról
bemutatott fotók alapján megfogalmazódott a szimpózium egyik fő
kérdése: hogyan lehetne elérni, hogy a fótiak ezt ne Budapesten
vagy Veresegyházán, hanem helyben tudják majd beszerezni? Fót
valaha híres kertészeti hagyományaihoz hozzátartozik a
nagyméretű, különleges ízű „gerezdes paradicsom”, ami a
tervezett országos Hungaricum gyűjteménybe való. Fót
Önkormányzata és termelő, kertészkedő lakóközössége számára
egyaránt szép feladat, hogyan lehetne ezt a hagyományt
újjáéleszteni.
A kerekasztalhoz
meghívott szakértő vendégek közül Szilágyi Zsolt osztotta meg
gazdapiac létesítési tapasztalatait a jelenlévőkkel, hiszen ő
Pesthidegkúton hozott létre még 2005-ben egy ilyen piacot. Számos
buktatón, nehézségen, hivatali ügyintézésen verekedte magát
keresztül, de a piaca működik és népszerű. Ebbéli
tapasztalatait és segítségét szívesen ajánlotta fel.
Hangsúlyozta, hogy a piac eredményessége érdekében a
legfontosabb, hogy nem csak a termelőket, hanem a vásárlókat is
be kell szervezni a kezdéshez.
A kerekasztal másik
vendége, Szabadkai Andrea azokat az EU-s és hazai jogszabályokat
ismertette, amelyeket figyelembe kell venni a piac beindítása és
működtetése során. Elmondta, hogy szervezetük hogyan küzd a
gazdálkodókat, kisméretű élelmiszertermelő vállalkozásokat, a
helyi piacokat akadályozó hazai jogszabályok, a „rendeleterdő”
megváltoztatásáért. Számos példát mondott olyan higiéniai
követelményekre, amelyeket üzemméretben ugyan célszerű
betartani, de egy házkörüli kisgazdaságban képtelenség. Például
két tyúk kopasztása esetén a tollat veszélyes hulladéknak
tekintik, amelynek a tárolása, szállítása és megsemmisítése
igen bonyolult és költséges dolog. Az is képtelenség, hogy még
akkor is be kellett vizsgáltatni a felhasznált vizet (igen jelentős
költségen), ha azt a település hivatalos (Köjál által
engedélyezett) vezetékes ivóvíz hálózatából nyerik. Más
országokban, például Ausztriában, Angliában nagyságrendekkel
életszerűbb és a kistermelőket segítő követelményeket támaszt
az ország.
Külföldi, európai
uniós példák egyértelműen bizonyítják, hogy a rendkívül
szigorú élelmiszerbiztonsági és egyéb előírások ellenére
lehetséges ésszerű helyi, ill. országos rendeletekkel
életképessé, egyszerűen működtethetővé tenni a helyi termelő
piacokat (pl. számlaadás helyett egyszerűsített adózás, a
feldolgozás, raktározás során az előírások leegyszerűsítése,
könnyítése stb.). Megtudhattuk, hogy a Vidékfejlesztési
Minisztériumban a helyi piacokkal kapcsolatban átfogó támogatási
rendelet készül, amely várhatóan anyagi forrásokat teremt,
másrészt betartható egészségügyi rendszabályok bevezetését
teszi majd lehetővé. Egyelőre azonban a piac léte és működése
lényegében a fontosabb szereplők (hatóságok, szervezők, árusok)
együttműködésre való hajlandóságán és képességén múlik.
Tudomásul kell
venni azt is, hogy a termelői piac – bizonyos idényjellegű
dömping termékeket leszámítva – nem tud olcsóbb lenni, mint a
bevásárlóközpont, mivel itt a frissességen, a nyomon
követhetőségen, a tisztaságon, az élelmiszer beltartalmán van a
hangsúly. Másrészt a vásárlók patrióta hozzáállása Fóton
sem elhanyagolandó. A helyi termék megvásárlásával egymást, a
hazai, ill. helyi termelőket támogatjuk, és itthon tartjuk a
pénzt, ami a helyi gazdaságban hasznosulhat. Ma már sokan tudják,
hogy a helyben, természetes körülmények közt beérett gyümölcs
zamatával, tápértékével, vitamintartalmával nem vetekedhetnek a
messzi idegenből ideszállított, trükkökkel tartósított áruk.
Így kapcsolódhat össze az egészségesebb táplálkozást előnyben
részesítők tábora a Vásárolj Magyar Árut! mozgalommal.
A
kerekasztal-beszélgetés és a vitadélután fontos üzenete, hogy a
felmérést követően tovább kell folytatnunk az
információgyűjtést, hogy az érintetteket „hálózatba”
szervezhessük: vagyis összekapcsolhassuk a helyi fogyasztói
igényeket (piaci vásárlók, helyi éttermek, közétkeztetés
stb.) a helyi és környékbeli termelők lehetőségeivel, amely az
életképes piac fejlődésének kulcsa, és ezáltal segíthessük,
hogy a termelők hozzájuthassanak a munkájuk méltányos
ellenértékéhez.
A kérdőívek
feldolgozásának részeredményei (a végső eredményt várhatóan
következő számunkban fogjuk közzétenni) és a vitadélután
állásfoglalásai egyértelműen igazolták, hogy a helyi piac
megszervezése az Önkormányzat 2010–2014. Gazdasági Programjának
egyik kiemelt projektje, és egyben mindannyiunk – fogyasztók,
kerttulajdonosok, termelők – érdeke. A piaccal kapcsolatos
együttgondolkodásra továbbra is szükség lesz!
Vörös–Windhager