Milyen piacot szeretnénk?

A fóti lakosok többsége szerint szükség lenne helyi termelõi piacra.

Az Önkormányzat a helyi termelõi piac létesítésével kapcsolatos lakossági vélemények részletes felmérése céljából 2011. július 1-jén egy kerekasztal beszélgetéssel összekapcsolt vitadélutánt szervezett, és ezt megelõzõen a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság (PFB) által tervezett lakossági kérdõívet tett közzé Fóton. 

A kérdõívet internetes formában is kitölthették a lakosok a város honlapján. Nyomtatott formában pedig a Fóti Hírnök mellékleteként, ill. a város 13 gyakran látogatott gyûjtõhelyén került terjesztésre és volt elérhetõ a lakosok számára. 

A piac iránti közérdeklõdés magas szintjét támasztja alá, hogy a kérdõívet összesen 847 válaszadó töltötte ki. Becslésünk szerint ez azt jelenti, hogy a Fóton élõ családok közel egy ötöde vett részt a felmérésben, azaz a felmérés képes reprezentálni a település összlakosságának véleményét. A kérdõívek feldolgozásának eredményeit és a levonható fõ következtetéseket az alábbiakban ismertetjük.

A kérdõívet kitöltõk kor szerinti megoszlása tükrözi a város demográfiai összetételét. A válaszadók kétharmadát (68%) is meghaladja az aktív korú, 25–60 évesek száma, egy negyedük (26%) pedig 60 év feletti. A házi kertben vagy más területen a felmérésben saját termelést folytató háztartások aránya tükrözi az utóbbi évtizedben fokozatosan romló országos átlagot. A
válaszadók 80%-át csak fogyasztóként érdekelné a piac, nem termel élelmiszert saját fogyasztásra, 13%-uk csak önellátásra termel, de érdekli a piac is. A tervezett piac kínálatának elõzetes felmérése szempontjából fontos kérdés volt, hogy hány olyan lakos van, aki termel élelmiszert helyben, és
egyben érdekelné a piacon való megjelenés. A reprezentatív felmérésben erre a válaszadók 3%-a jelentkezett, ami kiindulópontja a hálózatépítésnek. A kért és megadott elérhetõség (név, cím, telefon) felhasználásával az önkor-
mányzat közvetlenül felveszi velük a kapcsolatot, és kikéri véleményüket az ideiglenes helyen elindítandó próbapiac megszervezéséhez, a piac mûködtetésének elõkészítéséhez, majd a létesítmény tervezéséhez.
 

A felmérés súlyponti következtetése, hogy Fót lakosságának döntõ többsége (a válaszadók 96%-a) egyöntetûen és egyértelmûen a helyi piac létesítése mellett voksolt. A kérdõívet kitöltõ lakosok több mint fele (57%) szerint szükség lenne rá, mert amennyire csak lehet, helyben termelt élelmiszert
szeretnének vásárolni az ismeretlen eredetû termékek helyett. Ez a tudatos vásárlók meglepõen nagy számára enged következtetni, ami reményt keltõ a helyi élelmiszerellátó rendszer fokozatos kiépítése, perspektívái szempontjából Fóton.

A piac mellett egyértelmûen voksolók közül, az összes válaszadó közel egy ötöde közölte, hogy a helyi zöldségboltok árait túl magasnak tartja, további közel egyötödük már eddig is nagy hiányát érezte a helyi piacnak. A válaszadóknak csak mindössze 3%-a szerint van már elég hely Fóton az
élelmiszervásárláshoz, de ettõl függetlenül érdekelné õket a helyi piac. A válaszadók elenyészõ hányadáról (mindössze 1%) bizonyosodott be, hogy közömbösek a helyi piac iránt, mert a bevásárlóközpontokat és a zöldségboltokat preferálják, és töredéke a lakosoknak tartja feleslegesnek a helyi piacot Fóton.

További fontos válaszokat adtak a lakosok arra a kérdésre, hogy milyen gyakorisággal vennék igénybe a helyi piacot, és a hét melyik napjait tartanák erre a legalkalmasabbnak. A válaszadók több mint a fele (52%) hetente többször szeretne a helyi piacon vásárolni, további 42%-uk legalább hetente
egyszer, ami együtt döntõ többségét teszi ki a piac mellett voksolóknak. A kéthetente tartandó piacra mindössze a válaszadók 3%-a szavazott. A preferált piaci napok a válaszadók százalékos arányának sorrendjében: szombat (70%),
péntek (50%), 

szerda (31%), 

kedd (27%), 

csütörtök (18%), 

hétfõ (12%), 

vasárnap (11%). 

Jól tükrözik ezek a voksok az agglomerációs település tipikus vásárlási szoká-
sait.

A helyi piaci létesítmény méretének, jellegének tervezéséhez nagyon érdekes és fontos részletesen is tanulmányozni, hogy mivel indokolja a lakosság a helyi piac létjogosultságát. A válaszadók nagy aránya (több mint a fele, háromnegyede) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, hogy Fóton és
környékén termelt, jó minõségû és magyar élelmiszert, ill. különösképp azt, hogy friss árut vásárolhat a piacon. Kisebb arányban tartják fontosnak vagy nagyon fontosnak a válaszadók, hogy olcsóbb legyen az élelmiszer, mint a
bevásárlóközpontban. Ez a lakosoknak azt a reális megítélését tükrözi vissza, hogy a helyi élelmiszer – amennyiben jobb – nem feltétlenül olcsóbb is. Következésképp, ami ismert eredetû, jobb minõségû és friss élelmiszer, annak a lakosok többsége érdemesnek tartja megfizetni az árát. Kivételt ké-
peznek természetesen bizonyos idényjellegû termékek, amiket nagy tételben szeretnének a lakosok a piacon olcsóbban megvásárolni, amire a „Szatyor Klub” ötlete vetõdött fel a vitadélutánon jó példaként.

Még nagyobb súllyal esett latba a potenciális vásárlóknál a fontosság
megítélésénél a piacnak az a jellemvonása, hogy kis területen nagy választékot találhatnak. Ez arra hívja fel a piacszervezés és a létesítménytervezõk figyelmét, hogy a vásárlói érdeklõdés kialakításához és megtartásához nagyon fontos lesz a megfelelõ nagyságrendû kínálat biztosítása, amihez elegendõ számú, választék és minõség szempontjából szelektált termelõt kell verbuválni.

Tipikus agglomerációs települési tünetre, az örökké elfoglalt – hol autóval, hol gyalog mindig rohanó – fóti lakosokra enged következtetni, hogy a válaszadók kevésbé fontosnak, ill. közömbösnek tartják a piacot, mint kö-
zösségi találkozóhelyet vagy olyan létesítményt, ahol a gyermekek számára is akadhat érdekes program. Ez létfontosságú üzenet a létesítménytervezõk és a szervezõk számára, hogy – nem feltétlenül utánozva a bevásárlóközpontok, „plázák” trükkjeit – megtalálják a megoldásokat a fóti helyi termelõi piacon alkalmazható tipikus, egyedi vonzerõkre, és ehhez biztosítsák a megfelelõ, al
kalmas létesítményeket és infrastruktúrát (étkezõhely, kávézó, szervezés, kézmûves vásárok, események stb.).

Ami a lakosoknak a potenciális kínálat iránti igényét illeti, a kérdõíven megjelölt 14 féle termék és áruféleség közül a következõ fontossági sorrend alakult ki: zöldség (97%), 

gyümölcs (96%), 

tojás (80%), 

méz (60%), 

tej, tejtermék (53%), 

húsáru (42%), 

pékáru (39%) stb. 

(A % azt fejezi ki, hogy a piac mellett voksoló lakosok közül milyen arányban szavaztak külön az egyes termékekre). Ez a létesítmény tervezéséhez és a kínálat szervezéséhez ad fontos alapinformációt.
 

A helyi termelõi piac létesítése külön projektként szerepel a 2010–2014. évekre szóló, a Képviselõ Testület (KT) által 2011 áprilisában jóváhagyott Gazdasági Programban, amelynek átgondolt megvalósítása az alábbiak szerint több szempontból is szolgálná a helyi közösség érdekeit:
a helyben termelt, jó minõségû, friss élelmiszerek kínálatának, forgalmazásának és fogyasztásának növelése a település lakossága körében;
az élelmiszer-eredet nyomon követhetõsége, a tudatos, egészséges táplálkozás elõmozdítása, hozzájárulás az életminõség javításához;  a település és térsége élelmiszerelõállító õstermelõinek, kistermetõinek a piachoz juttatása; továbbá közvetett módon hozzájárulás a település városellátó mezõgazdasági (kertészeti) hagyományainak újjáélesztéséhez, ill. a helyi agrár- és élelmiszer-termelõ tevékenységek élénkítéséhez, a természeti erõforrások kiaknázásához a településen és térségében.

Következésképp a piac létesítésének projektje nem csak a helyi gazdaságfejlesztés, de a lakosság életminõségének javítása és a hagyo-
mányok újjáélesztése szempontjából is kulcsfontosságú. Az önkormányzati elképzelés összhangban van a nemrégiben lezárt társadalmi vita alapján véglegesített Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióval (NVSK), továbbá a Vidékfejlesztési Miniszter által kiadott, a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl szóló 4/2010. (VII. 5.) sz. VM rendelettel. A projekt aktualitását aláhúzza, hogy a VM Helyi Piac
Kerekasztalon (HPKA) szerzett információink szerint átfogó rendeletmódosítás elõkészítése van folyamatban a helyi termelõi piacokkal kapcsolatban, amely egyszerûsíteni fogja a helyi piacszervezõk által menedzselt, alulról szervezõdõ, termelõi piacok létesítését az ország különbözõ településein.

Dr. Vörös Mihály